Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Örsi Julianna: A bácskai puszták községgé alakulása és kapcsolatuk a Nagykunsággal

koztatni eredeti dokumentumok segítségével a túrkevei Finta Múzeumban a 200 éves évforduló tiszteletére rendezett kiállításunk.) E családi kapcsolatfelvételek újabb keletűek, s az 1960—1970-es évek óta folyamatosak, hiszen ,az egykori rokonok között a XIX. század első felében jórészt elhalt a kapcsolat. Eredettudatukat azonban megőrizték. Főleg tanítóik és papjaik segítették emlékezetben tartani történelmüket. Pacséron Kosdi József már a XIX. század első éveiben papírra vetette a kitelepülés történetét. Az egyház mindenütt igen fontos iratokat őrzött és őriz településük történetéről (protocollumok, anyakönyvek, úrbéres iratok, telekkönyv stb.). Pacsér történetéről 1878-ban, majd 1900-ban jelentek meg írások. Az anyaközségektől kapott kegytárgyak is egy idő után a történelmi tudatot fenntartó, erősítő tárgyakká váltak. A falvak létrejöttük 100. évfordulójáról megemlékeztek. Feketehegyen 1885. május 31-én tartották az ünnepséget, ahol Bakay Károly felvázolta a község történetét. Pacséron az újévi prédikációban emlékeztek meg a betelepülésről és a nevezetesebb eseményekről: Ezt ki is nyomtatták. Omoraviczán 1886. szeptember 5-én tartották az ünnepséget, ahol Máthé László tanító felolvasta az „Emléklapok Ó-Moravicza község 100 éves múltjából" című írását. Ezen írást egy bádogdobozba tévén a tanácsháza falába helyezték az ekkor leleplezett márványtábla mögé. Ezen írás is megjelent könyvalakban, s így segítette az emlékezést. Az anyatelepülésen Györffy István Nagykunsági krónikája idézte fel a XVIII. századi kitelepültek emlékét (először 1922-ben, negyedszer 1984-ben jelent meg). Később Szentesi Tóth Kálmán írt e történelmi eseményről. A 150. évforduló évében több újságcikk is foglalkozott a Bácskába kivándorlókkal. A 150. évfordulóhoz közeledve a bácskai falvak felvették a kapcsolatot az anyatelepülésekkel. Emléktárgyakat hoztak, küldtek. A feketehegyiek elhozták az 1713. évi kunhegyesi pohár másolatai, a pacsériak márványtáblát, az ómoravicaiak ezüst tálat hoztak az anyatelepülésekre. A kisújiak ezüst kelyhet, díszbibliát, a karcagiak, kunhegyesiek úrasztali térítőket (a kunhegyesiek kunhímzéseket) küldtek. A kisújiak üdvözlő iratát a pacsériakhoz több mint ezren írták alá. Sajnos az ünnepségre akkor nem jutottak ki a delegációk. A bácskai falvak nagyszabású ünnepségeket rendeztek a 150. évforduló tiszteletére. 1936. szeptember 30-án tartottak díszközgyűlést, népünnepélyt, műkedvelő előadást és megemlékezést a temetőben. Rendeztek kiállítást régi iratokból, anyakönyvekből, tárgyakbői, pecsétekből. 104