Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Örsi Julianna: A bácskai puszták községgé alakulása és kapcsolatuk a Nagykunsággal

len, hajadon, 44-48 %-uk házas, 4-7 %-uk özvegy és 0,08-0,15 %-uk elvált. Ekkor tehát falvanként 1100—1500 család élt. (Feketehegyen kb. 1267, Ómoravicán kb. 1492, Pacséron kb. 1127.) A falualapítástól számítva a 200 év alatt a lakosság tehát megnégyszereződött. Ebben azonban jelentős szerepe van a későbbi beköltözéseknek is. Most vizsgáljuk meg, milyen változáson ment át a települések társadalomszerkezete ! A Nagykunságból kitelepülni szándékozók többsége földnélküli irredemptus volt, de akadt közöttük néhány holddal rendelkező redemptus is. A róluk készített összeírásokból tudjuk, hogy 164 családnak nem volt állata. A jelentkezőknél 512 lovat, 867 szarvasmarhát, 672 sertést és 602 juhot írtak össze mint tulajdonukat. (Megjegyezzük, hogy a lóállományt Karcagon, a sertést és a juhot Kunhegyesen nem írták össze.) A kitelepülök a jobb megélhetés, földszerzés végett fogtak vándorbotot. Földigényüket is összeírták. 1 sessional (1 sessió = 38 hold szántó, 22 hold kaszáló, 1 hold beltelek) kevesebbet 246-an, 1 sessiót 270-en, 1 1/42 1/2 sessiót 59-en jegyeztettek. 3-an nem kértek földet. Amint tudjuk, a kitelepülök igénye csak részben valósult meg, mivel 1 1/2 sessional többet senki nem kaphatott, s 1 sessió fölött is csak néhányan. Feketehegyen 1785-ben 13298 hold föld volt. Ebből a telepesek között 140 sessiót osztottak ki. A terület egyharmadát pedig meghagyták közlegelőnek (72 sessió). Egész telkes lett 77 (36,15 %), 1/2 telkes 71 (33,33 %), 1/4 telkes 64 (30,05 %), 1/2 telkes 71 (33,33 %), 1/4 telkes 64 (30,05 %). Nincs telke egy személynek. Pacséron 18000 hold földből szántóföldnek kiosztottak 7414,5 holdat. Közlegelő maradt 5775 hold. A Pacsért megülök között 1 1/2 sessiót kapott 7, 5/4-et 6 család. Egész telkes gazda lett 75, féltelkes 68 (29,06 %), negyed telkes 61 (26,06 %). 3/4 sessiót 17-en kaptak. A lakosok 44,87 %-a tehát félteleknél többet kapott. Ömoravica határa 19467 hold volt. Ebből 204,5 sessiót osztottak ki. A teleknagyságokról részletes kimutatást az eddigi szakirodalom nem közölt. Csak annyit tudunk, hogy az egyik jegyzék 334 nevet sorol fel, a másik okirat 346 jobbágy nevét tartja nyilván.

3 Egy 1798-as adat szerint 332 gazda és 10 zsellér él a faluban, és 194 telket művelnek. A XIX. században a birtokok osztódásának lehetünk tanúi. Szaporodott a birtokon kívül kerültek és a más ágazatban megélhetést keresők száma. 1900-ban a három település lakóinak 75—81 %-a élt a mezőgazdaságból. Közülük azonban 6—15 % mezőgazdasági cseléd, 23—31 % me102