Szabó István: Faragó István szolnoki szabómester műhelye – Szolnok megyei múzeumok közleményei 43. (1988)

géllyel. 1901-től községi, 1909 után állami jellegű volt. 20 osztályában 400—500 tanuló szerzett képesítést, amelyet természetesen kiegészített az alkalmazó mesternél elsajátítható ismeretek bőséges özöne.

20 A közölt ismeretek sokirányúak voltak. Az egyiket Faragó István az alábbiakban rögzítette : „Az üzem költségben azon tételek, foglaltatnak benne, amelyet nem lehet a vevőnek számítani: Kis üzemi kalkuláció erre 1. műhelybér 1 szobás lakás 360 2. egy munkás után kereseti adó 70 3. fűtés tíz métermázsa kőszén 50 4. vasaláshoz faszén 6 métermázsa 84 5. világítás 2 láng napi 2 óra havi 5 P. 60 6. berendezés leírása 80 pengő 40 7. szerszám javítás 15 8. posta levelezés havi 3 P. 36 9. egy tanonc egy munkás után 1 és 88.92 10. tanonc tartás havi 20 P. 240 11 .száznégy öltöny vászonkelléke 114.40 12. egy öltöny igazítás á 2 óra á óra 62 p bére 14+104 128.96 13. testületi biztosítások 60 14. tétel veszteség számla évi forgalom után 91.52 évi üzem költség 1438.80" Mindkét kéziratos füzete több, különböző időszakban (némelyik dátummal is meghatározható, mint például az 1944. évi bejegyzés) az egyes férfiruha tartozékok előállításának kalkulációját, illetve a mértékvétel menetét rögzítik. A negyvenes években a mester kalkulációja szerint egy zakó költségvetése például a következő: 34