Szabó István: Faragó István szolnoki szabómester műhelye – Szolnok megyei múzeumok közleményei 43. (1988)

1747-ben a szabó mesterséget űzők száma 3, 1769-ben 9, 1828-ban 10, 1879-ben 12, 1911-ben 38, 1926-ban 59, és 1945-46-ban, tehát közvetle­nül a kisiparosok ellen indított országos felszámolási akció előtt 84. 14 A szolnoki művésztelep festői által a múlt század közepe óta sokszor megörö­kített nevezetes szolnoki vásárokon rendszeresen megjelenő vásározó sza­bókkal együtt tehát ezek a mesterek látták el a város egyenletesen gyara­podó lélekszámú közönségét ruházati cikkekkel. A szabóiparosok száma T- Faragó István életútja szempontjából — számunkra az 1926-os évi 59 és az 1945—46-os évi 84 főt jelentő adatok között érdekes. A már emlí­tett Scheftsik György által szerkesztett, 1935-ben megjelentetett Jász­Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene című monográfiát helyet­tesítő mű adattára a szabómesterekre vonatkozóan sok adatot tartalmaz. Nem teljes, mert az adattárba az előfizetés útján kerültek be az említett személyek, s tudjuk, hogy nem mindenki élt ezzel az önreklámozási lehe­tőséggel. A regisztrált önálló szabómesterek közül mi - Faragó Istvánra való tekintettel - csak a férfiszabó mesterek adatait közöljük az alábbiak­ban. 15 BARANYŐ Kálmán férfiszabó mester, 1894-ben született Szolnokon. Aty­jánál tanult, majd segéd volt Szolnokon, Törökszentmiklóson és Budapes­ten, 1920-tól önálló; főleg piacra és vásárokra dolgozik. BARTHA Gyula úri szabó mester. 1893-ban született Szolnokon. Segéd és szabász volt Budapesten és Szolno­kon. 1927 óta önálló. A tanonc és mestervizsgáió bizottságalelnöke 1935-ben. 18

Next

/
Thumbnails
Contents