Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

ebben a kolduló rendeknek, a ferenceseknek, piaristáknak, akik a templomi szószékről és a nép között járva erőteljes hatást gyakoroltak ebben a tekintetben is az alsóbb néprétegekre. A ferencrendiek különösen szorgalmazták Vendel tiszteletét, a legtöbb templomi Vendel emlék ferences templomban áll. Pl. a jászberényi, szolnoki és a Szeged-alsóvárosi ferences templomban oltár áll tiszteletére. A ferences papok nagy szónokok voltak, tevékenységük a nép körében végzett lelki gyakorlatokban merült ki. Igénytelen, egyszerű megjelenésük miatt a nép jobban ragaszkodott hozzájuk, mint a javadalmas papokhoz. Életük, külsejük példa volt arra, amit prédikáltak.

16 Veszedelem, dögvész, emberhalál idején ott álltak a nép mellett. A ferences kultúra a középkorban virágzott Magyarországon, a XVI. századtól Gyöngyös, Jászberény, Kalocsa, Kecskemét, Szabadka és Szeged ferenceseinek volt nagy szerepe.

17 Újkori tevékenységük is számottevő, különösen a szentek kultuszának népszerűsítésében jelentős a szerepük a barokk kortól, a XVIII. századtól kezdve. A kultusz hazai meghonosodásában mindezek után a leglényegesebb hatóerőnek az egyházi és a barokk kultúra közvetítő szerepét tartjuk, elsősorban Közép- és Kelet-Magyarországon, sőt esetenként a Dunántúlon is, bár itt a német telepesek jelentősége sem vitatható. Pl. a Baranya megyei német településeken, Komárom megyében, Tolna megyében stb. A német juhászok kultúraközvetítő szerepe a Vendel-kultusz esetében valóban csak nagyon szórványos (pl. a Mezőföld), s nem meghatározó körülmény. A Vendel-kultusz magyarországi emlékanyagából kiemelkedik a Jászság gazdag Vendel-tisztelete. Ha egy pillanatást vetünk a Vendel emlékekről készült térképre (1. ábra), felfigyelhetünk arra, hogy a Dunántúlon meglehetősen egységes és egyenletes a kultusz ismerete, ezzel szemben Magyarország keleti felén tömbszerűen kiugrik a Jászság, a Tápió-vidék és Északkelet-Magyarország egymással összefüggő Vendel-tisztelete, egyébként pedig szórványosan, kisebb foltokban bukkan fel a Dél-Alföldön, a Kiskunságban és a Tiszántúlon. Adataink arra utalnak, hogy a Jászságnak, ezen belül is elsősorban a ferences kultúrájáról híres Jászberénynek meghatározó és közvetítő szerepe volt ezen a vidéken a kultusz szélesebb körű elterjesztésében. Megfigyelhetjük ezt a szomszédos Tápió vidéken, és a jászsági kitelepedések révén a Kiskunságban is. A Jászság gazdasági élete, társadalmi kapcsolatai és a XVIII. századtól kibontakozó expanziós törek46