Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

III. fejezet A Vendel-tisztelet eredetének kérdései Magyarországon A Vendel-kultusz legkorábbi magyarországi emlékei a XVIII. század közepére nyúlnak vissza, de tényleges kiterebélyesedése, a nép körében való intenzív tisztelete a XIX. században következett be. A kultusz meghonosításában fontos szerepe volt a Rajna-vidéki délnémet telepeseknek, akik a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc után vándoroltak be Magyarország elnéptelenedett vidékeire. A német telepítések elsősorban a Dunántúlt érintették, így közvetlen német hatásra itt gondolhatunk. Bár Magyarország keleti részén is sok olyan településen ismerik, ahol a lakosság német eredete kimutatható, pl. a Szolnok megyei Fegyverneken, a Zemplén megyei Hercegkúton, Vállaj, Vencsellő stb. helységekben. Serkentőleg hatott a kultusz magyarországi elterjedésére a XVIII. században kibontakozó gyapjúkonjuktúra és a juhtenyésztésben bekövetkezett fajtaváltozás, a merinó juh térhódítása. A dunántúli uradalmakba az új fajtához értő német juhászokat hívtak, akiket a magyar juhászoktól való megkülönböztetésül „birkások"-nak, Pusztenmeistereknek neveztek. Vendel tiszteletét szülőföldi hagyományként hozták magukkal és új lakóhelyükön is terjesztették. A német juhászok egyik központja Székesfehérvár környéke, a Mezőföld volt, melynek virágzó Vendel-kultusza ismeretes előttünk. Tálasi István írja, hogy közülük sokan áttelepedtek az Alföldre, így kerültek pl. Kiskunhalasra a fehérmegyei Velence tájékáról a Babenyecz, s a dunántúli német vidékről a Tallér, Kraumer, Pajor, Smolc stb. német nevű családok.

3 A német juhászok új lakóhelyükön is céhszerű összetartásban éltek, az 1930-as években még a katolikus templomban őrizték a juhászok lobogóját, mely alatt a város iparos céheihez hasonlóan testületileg vettek részt a körmenetekben vagy elhunyt társaik temetésén. Végeredményben egyetértünk Bálint Sándorral, aki hangsúlyozza, hogy a XVIII. század hazai német kolonizációjának jellegzetes patrónusa, „szimbolikus útitársa" volt szent Vendel.

4 A Vendel-tisztelet magyarországi meghonosodásában azonban a katolikus 43