Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

tartott bot az ábrázolás szellemétől függően szerzetes, zarándok vagy püs­pökbot, illetve a pásztorábrázolásoknál súlyos bunkósbot, mint azt a leg­több középkori ábrázoláson a pásztorok viselték. A juhászkampó, mint kellék a XVII. században jelenik meg s azután kivétel nélkül mindig, mint a juhászat címere szerepel szent Vendel mellett. A kultusz kései, XVIII. századi hazai meghonosodásával függ össze, hogy a magyarországi ábrázo­lásokon szinte egyértelműen juhászként jelentkezik Vendel, ellátva a két legfontosabb attribútummal: a juhászkampóval és a lábai mellett heverő juhokkal. A templomi és népi ábrázolásai ennek szellemében születtek. A magyarországi Vendel ábrázolások között azonban érdekes stílusbeli különbségeket fedezhetünk fel. BÁLINT SÁNDOR írja, hogy a dunán­túli szobrok egykorú rajnavidéki parasztöltözetben ábrázolják, sőt oly­kor egyenesen rokokó pásztorjátékok alakjaira emlékeztetnek. 40 A köz­vetlen német hatás és a barokk kultúra inspirálta az ilyen jellegű ábrázolá­sokat. A nagyobb juhtenyésztő vidékeken azonban sajátos népi Vendel ábrázolások születtek, melynek kiemelkedő területe volt a Jászság, a Kiskunság, valamint Heves megye és a palóclakta észak-keleti részek. Ezek magyar juhászként állítják elénk Vendelt és a helyi, táji viseletet mutatják. A két legfontosabb kelléken, a pásztorboton és a birkán kívül felszerelik a pásztorok más használati tárgyaival (tarisznya, kulacs, ko­baktök) is. Érdemes ebből a szempontból alaposabban szemügyre venni a jászsági szobrokat. Kifejezetten népi karaktert ad nekik, hogy bajuszos arccal, hosszú zsíros hajjal és széles juhászkalapban mintázzák meg őket. (18. 19. 22. kép). Korabeli pásztorviseletbe, fehér vászoningbe, gatyába, fekete kislajbiba vannak öltözve, hátukon suba vagy szűr. (19. és 23. kép). Igen szép a Jászberényben és Jászboldogházán álló szobrok subagallérjának művészi kidolgozása. (23. kép). A Jászárokszálláson álló szobor ettől any­nyiban tér el, hogy a suba alatt prémszegésű mente és csizmanadrág látha­tó. (15. 16. kép). A Jászapátiban szent Vendel ujjas kabátban van, mely a századforduló parasztviseletére emlékeztet. (21. kép) A pásztorok fonto­sabb használati tárgyai közül első helyen említem a juhászkampót. Sajnos ez volt legjobban kitéve az idő rongálódásának, többször cserélték, átalakí­tották, a mai napig álló szobrok közül többről hiányzik. Görbebotot tart a kezében Jészárokszálláson, Jászdózsán, Jánoshidán, bunkós botot Jászapá­tiban, juhászkampót Pórtelken, Jászszentandráson és Jászboldogházán. A tarisznya és a kulacs a szobor vállára van vetve, kivétel Jászárokszállás, ahol egy régi viselési mód, a háton hordott tarisznya látható. (16. kép) A .38

Next

/
Thumbnails
Contents