Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

zad második felétől Magyarország keleti részén is felbukkannak a kultusz első tárgyi emlékei. Az északkeleti országrészen, a palócoknál (főleg Heves megye, valamint Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék) rendkívül népszerű volt szent Vendel. Ez a terület, valamint a vele szomszédos, Alföldre lenyúló Jászság és Szolnok megye egy része az egri egyházmegye hatáskörébe tartozott, mely Eger székhellyel a XVII—XVIII. században a katolicizmus és a barokk egyik fellegvára volt Magyarországon. Barkóczy Ferenc (1710—1765) egri püspök ezen a vidéken erősen szorgalmazta szent Vendel tiszteletét. A XVIII. század közepén Füzesabony közelében Vendel kápolnát építtetett és több esetben harangot szentelt a marhavész elleni patrónus tiszteletére.

39 A XVIII—XIX. század fordulójától megsokasodnak ezen a tájon a kultusz emlékei. Ebben az időben készült Egerszalók (1805) és Nagyút szent Vendel kápolnája.

40 1763-ból származik a fegyverneki (Szolnok m.) szent Vendel kápolna, ahol még a mai napig is később épült templomuk patrónusa és napja, október 20-a a templomi búcsú ideje.

41 Fegyverneken még a reformátusok is megtartják Vendel napját, bizonyára a katolikus népesség hatására és mint minden nagyobb ünnepen, ezen a napon sem fogják be a jószágokat. Rutén babona szerint „Vendel napján a csukaházi paraszt nem lép a másik házába." Népi tisztelete összefügg a vidék kiterjedt és intenzív juhászatával. A keleti palóc (barkó) juhászok és jószágtartó gazdák is megünneplik „Szent Vendelinus napját" (Váraszó, Zabar.).

44 Ezen a napon nem dolgoznak, a templomban megtartott Vendel misén vesznek részt. Vendel napja fogadalmi ünnep annak emlékére, hogy a dögvész ezen a napon szűnt meg. Állatvész és más betegség idején hozzá fordultak segítségért. Igen gyakori keresztnév az állattartó családokban. A keleti palóc juhászok körében az volt a szokás, hogy az első kihajtás előtti napon a legtöbb faluban misét hallgattak a gazdák szent Vendel tiszteletére.

45 A kelet-magyarországi Vendel emlékek sajátos módon magyar juhászként, korabeli pásztorviseletben, megmagyarítva ábrázolják szent Vendelt: népies karakterű bajuszos arc, zsíros haj, pásztorkalap, hátán suba vagy cifraszűr, oldalán kobaktök, illetve csikóbőrös kulacs és tarisznya, kezében mestersége címere, a juhászkampó, lábainál juhok. A palócok körében, Heves és Nógrád megyékben, délebbre pedig az Alföldön, a Jászságban és a Kiskunságban állnak ilyen népies szellemű primitív Vendel szobrok a falvak határában. A szobrok színesre vannak festve, ami ezen a vidéken más szentek útmenti szobrainál is általános (pl. Nepomuki szent János). A Dunántúlon nem találkozunk ilyen jellegű ábrázolásokkal, ott a német 15