Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

sa, az állatokat a betegségtől, járványtól, minden bajtól oltalmazza. A Baranya megyei Vasas községben „szent Vendel a marhák védőszentje.' Cserszegtomajon az egyik idős adatközlő mondta, hogy „szent Vendel istennek legkedvesebb pásztora.' A Baranya megyei Katádfán viszont rossz szellemnek tartják, mert ha állatvész üt ki, mondják, hogy Vendel viszi az állatokat. Napját (okt. 20.) az állattartó gazdák nagy tiszteletben tartják. A Somogy megyei Szülőkön Vendel napja fogadalmi ünnep, „amikor egy nagy jószágvész emlékére jószágát senki be nem fogja."

9 Rábagyarmaton évente több alkalommal, Márk napkor, a májusi keresztjáró napokon és Vendel napján tilos a teheneket befogni.

10 Teskánd vidékén ugyancsak keresztjáró napokon és Vendel napján délelőtt nem fogják be a jószágot, „nehogy kár essék bennük."

11 Ságváron ezen a napon pdsztormisét tartanak.

12 Csornán szintén misét mondattak, ahonnan a gazdák egy kis üveg szentelt vizet vittek haza és itatáskor az állatok ivóvízébe öntötték, hogy Vendel megóvja őket minden bajtól. Bágyog faluban akkor mondattak Vendel tiszteletére misét, amikor az ökörcsordát kihajtották a legelőre. Utána az elöljáróság áldomásra hívta meg a pásztorokat. Mosonszentmiklós gazdaregulája szerint Vendelre el kell végezni a mezei munkát. Batén (Somogy m.) e napon baromfit kell vágni, s akkor a dögvész elkerüli az aprójószágokat.

16 A göcseji Szilvágyon ha az állatokat megrontották, szenes vizet készítettek és közben szent Vendélhez imádkoztak gyógyulásért. A juhászok és gulyások között, különösen a Dunántúlon sokan kikötötték gazdájuknál, hogy évente egyszer vagy kétszer valamelyik búcsújáróhelyre elmehessenek. A híres lövői búcsún is minden környékbeli juhász megjelent. Ezek az összejövetelek arra is alkalmasak voltak, hogy a pásztorok legalább évente egyszer találkozzanak, s kicseréljék tapasztalataikat. A Somogy megyei Kassamindszent falu búcsúján az volt a szokás, hogy a pásztorok beavatták egymást mesterségük titkaiba, a pásztortudományokba. Szent Vendel helyi népszerűségét tanúsítja, hogy a sümegi táblabíró világ anekdotakincsébe is belekerült. Tüskeváron érdekes módon Vendel napi borkóstolót tartottak. Október 20-án, Vendel napján községi ünnep volt Tüskeváron. A szőlősgazdák ismerőseikkel kivonultak a Somlóra, sorra járták a pincéket, megkóstolták egymás borát. Akiket estére ledöntött a lábáról a bor, tréfásan „Vendel malacai"-nak csúfolták őket. 11