Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

2. А УÁRAD

I EEGESTRUM 1222 évből származó 246. számú feljegyzése, melyben a.Kenderes határán belül a tatárjárás előtt már létező Kér faluról van szó : "А В ő falubeli Roma törvény elé állította a Nunchuny falubeli Pált másfél márka miatt, kiket Lőrinc országbíró és nyitrai ispán kihallgat-, ván, а К é r falubeli Péter nevű poroszló kiséretében tüzesvas próbára Váradra küldte, hol Roma embere, hordozván a vasat, igazolást nyert." Az oklevélben szereplő falvak közül Numchuny-t Kandra Kabos Vezekénynek gondolja. Viszont a kurziv szedett Bő és Kér falvak kétségnélkül a mai Kenderes határában feküdtek. 3. A VÁRADI REGESTRUM 1222 évből származó 2ol. számú feljegyzése, mely azt igazolja, hogy a honfoglaláskori Kenderes szállás határából feudális osztódás révén létrejött Kék falu a tatárjárás előtt még fennállott : "A hevesvezekényiek és köztük névszerint Cenka Gyenda faluból lopással vádolta а к é к i Nuhu fia Pétert. Biráskodott Bánk, a Peta falubeli Gergely volt a poroszló. A szóban levő péter hordozván a vasat, igazolódott." A kurziv szedett Kék falu eredeti irása Quex. Kandra Kabos helyesen ismerte fel, hogy Kék a mai Kisújszállás mellett, a Kakát partján fekvő falu volt. Több középkori oklevelünk,is ezt igazolja és a Gyendával való összefüggéséből szintén kiderül, h. IV. Béla király által 1257-ben kiadott oklevél, mely a Tisza melletti В ő föld adományozásáról szól és azt igazolja, hogy Kenderes környékén a tatárjárás után a nemzetségi közösségi birtoklás volt uralkodó és az egyéni feudalizmus még nem alakult ki. 1279-ben Kun László ki- 2 -