Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

"NB. 24. Art

.y.1566. Ugy mondjak, hogy a pusztítás és a szabadság feldulásakor a határok széthányattak, 12;l6o3; még ugyanúgy 20.I635. azt mondják hogy egyik s másik résznek a saját privilégiuma szerint ugyancsak nem lehetett magegyezni és változatlan helyeztetett el a levéltárba, mert feszült volt a versengés •77.Р.2.П. Az uj biróság döntötte el az 1659. 126.art.szerint az ügyet s igazságot szolgáltatott л 84,85,86. : l.n. az igazságnak megfelelően visszaálltak a határok. " A feljegyzés egyik oldalán számsorok összegezése : 85 28 1/2 28 1/2 23 1/2 5 17 1/2 2 18 1/2 1 28 1/2 1 2o 8 4 19 ' o5 Régi jelzet l89.fasc.l N.87 . . Az oklevél jelenleg az OL. Pálos oki.-tár /E.153/ 189. fsz. 1. fasc. alatt található eredetiről készült a latin fordítás tartalmi kivonatával. 4o. Kivonat a kenderesi református egyházközség 1759-ben kezdődő régebbi anyakönyvéből. Bejegyzés a halotti anyakönyvbe 1773. június 15-én : "1773. 15. Juni Kis Mihály özvegye öreg asszony természeti halállal. NB. A ki a legközelebb esett pestissel, mely volt 1739 esztendőben, ért három pestist,mellyek közzül az első volt 1678-ik Észtben, már akkor is három gyermek annya volt és lehetett leg alább is 2o esztendős. Volt azért halálakor 115 esztendős azaz Száz tizenöt esztend. Tatár rabja is volt, amint maga sokszor emlegette, kinél s

°k 1° bust ett. " Szorul szóra kijegyezve az eredetiből, 41. Sinai Miklós debreceni professzor levelének részlete, melyet a kenderesi református egyházközség lelkésze kérésére irt az egyházközség ellen indított ellenreformáció

s hajsza idején templomuk jogfolytonossá— - 42 -