Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

kosságok és vérontások keletkeztek és szitattak a felek között, és az ilyenféle veszélyes és kegyetlen viszálykodások őfelsége füleihez is eljutottak; végre is a nemesek s leginkább a károsultak és megsértettek gyakori panaszai által indittatva királyi felségünk, - bár az efféle villongásoknak bizonyos itélőmesterek és budai gondnoka, hivei által-a legtöbb helyen a határok elválasztásával és igazolása val elejét vette, - országának közügyei és bajai által, amelyeket egyrészt a pogány török, másrészt a naponként felmerülő belső lázadások okoztak, el lévén foglalva ugy, hogy azokba majdnem elmerült, a viszálykodásoknak végetvetni nem tudván, közös és általános határozata által kivánta igazoltatni és az emiitett vidékek jogszokásainak megfelelő módon intézkedni, de mielőtt ezt sikeresen véghez vihette volna, a világból, isteni elszólitás folytán, közben eltávo zott, miáltal az emiitett versengések és perek függőben és elinté zetlenül maradtak. Midőn tehát felséges fejedelmünk és urunk szerencsésen az 5si trónra emeltetett és az ország kormányzását átvette, az összes főpapoknak, főnemeseknek és az ország nemeseinek 15l8 évre általános országgyűlést és összejövetelt hirdetve boldog Mihály arkangyal ünnepnapjára. Ott az emiitett főpapok, főnemesek és nemesek nyugodtan és zavartalanul néhány törvénycikket terjesztettek elő és többnek szentesitése mellett az is elhatároztatott, hogy az említett viszályok, az emiitett régebbi határozat értelmében'rendez — tessenek és azok valóban végrehajtatván, megerősíttessenek. Ámbár tehát ő királyi felsége e régi határozatnak eleget kivánt tenni s hi— vei közül itélomestereket és itélősegédeket rendelt ki kettős szám mai, azok mégis bizonyos közbejövő a közbevetett akadályok miatt ez ügyet elrendezni és elsimitani eddig sem tudták, amiből az következett, hogy ama felek között naponként, egészen a kölcsönös gyilkosságokig, egyre jobban növekvő izgatás tapasztaltatott. Mi tehát, hogy -vállalt nádori tisztünk szerint - az ilyen szerencsétlenségeknek, ver sengéseknek és háborgásoknak útját elvághassuk, - nem akarván tovább tűrni, hogy az elhullott szikrából ily módon láng és tűzvész támadjon, és el szeretnénk távolitani minden veszekedés és lárma központjából az égő taplót, ugyanakkor о királyi felségét, aki korára nézve még gyenge gyermek, ennyi veszekedéstől és lármázástól megmenteni, a feleket pedig az egymást kölcsönösen sújtó kiadásoktól és költségektől egyaránt mentesiteni, és megkímélni továbbá a békés megegyezésre rábírni szeretnénk, - saját magunk kezdeményezéséből és Lajos király u— runkat különösen is megkérvén, elrendeljük, hogy mindenki vesse alá ' magát az előbbi viszálykodások^megszüntetésének és rendbehozatalának. Magunkhoz véve tehát tisztelendő és nagyságos aurániai perjelt és a budai vár gondnokát, Baráthi Mátyás urat és vitézlő Werbőczi István mestert, ő királyi felsége személyi helytartóját és nádorhelyettesünket, Illevölgyi Jánost, továbbá Derencséni György segéd itélőmestert, a királyi jogügyek igazgatóját, boldog szűz Ágnes vértanú legköze lebb elmúlt ünnepének második vasárnapjára, a vitézlő biali Kende ressy Mihály Pest megyében fekvő birtokának helyszinére, következésképpen e birtok területe és őfelsége kunjainak Kakát és Turgony Pé— terszállásának nevezett szállásai közt fekvő határokra, melyeket a felek a fen:.forgó viszálykodások következtében tartanak birtokban, és ugyanezekkel határos nemeseknek, nemteleneknek és vidékbeiieknek, t.i, egyik részről Kenieressy Mihály személyesen, másik részről saját nevükben és a többi ott lakó birtokos kun nevében és személyében Kakat- 24 -