Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

füzeteiben találunk adatokat. A Varadi Ragestrum 55, 56» 82, 155, 174, 2ol, 2oo, 246 bejegyzései, melyet Kaadra Kabos, Karácsony János és Borovszky Samu újólag kiadott. Pes thy Frigyes : Eltűnt regi vármegyék, Bp, I880. Várispánságok története, 3.1882, Gyory Lajos kézirata, Gyárfás Jászkunok történeta., stb, AP az OL-ban, Mályusz oki, stb. 66. A középkori oklevelek között jelentós OL Ар E.153. 3.471, 117.3. Pos..Kemej,,

Б.475. l6?.lo,PQS .Kemej , В.478.189. Buda Sztlőr.

ine fasc . 1 ,pos.Kanderes. Sz oklevelek mikroíilmjai NK, levéltár Kenderes. 67. Kenderes nevének megfejtésében sokat fáradt Győry Lajos, da meg-» oldásra nam jutott, A Váradi Regestrum 2ol. sz. bejegyzés Kék falu névtől, a Ka-er, Keeregyházon át Kenderesig a falunév változásnak, mint földesúri birtoklás és ellentétek függvényeként való variációira nem sikerült rámutatnia, 68. CL. E. 153. А? В.478, 189. No,13, 69. Gyárfás im. leirja a peres eljárást részletesen III, 173—179. Mályusz im. I.5o49, II. 2o46,3?8o,39o6. Kenderes helyneve l4o5. évi felosztásig, a földesúri harcok függvénye nyomán változatos. 70. OL AP 69, alatti jegyzet. 1571. évi oklevélen Fráter Valentinus jelzése. 71. Eg—szavunkból származik az égiház, egyház szói- A kenderesi templom belső padjai kékre voltak festve, a temetőben kékre festett fejfák is voltak valaha, még emlékeznek rá. Ugyancsak kékre festett fojfákra emlékeznek Turkeve, Kunhegyes

r Tiszaug, Kürt, Sas, Kisújszálláson. Érdemes volna vizsgálni a "kékfestés" ó'si vonásait, 72. Váradi Regestrum—i oki, 73. Bála, Tur, Kunhegyes, Bura, Darzs, Füred, Inoka görög egyházi fundációjának kérdését is érdemes lenne felkutatni, 74. Zakegyháza iráni elnevezése valószínű szaracén, korezmi behatás alapián a kabar királyi koncepció révén jött létre s később Kovari Pál öröklése is koreami előzményre utal. - 37 -