Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

cának eredményeként megkötött I606,. évi bécsi béke, majd Bethlen fejedelem. I6l3-han kezdődő, kiegyensúlyozott politikája a jobbágyságnak újra kedvezőbb feltételeket biztosított. Már-már ngy látszott, hogy feudális megkötöttségektol mentesebben élhet. Ioo9-ben a török szintén kedvezményeket biztositott. Ali basa három, évre elengedte a hó — doltsági magyaroknak az adót s I6l2-ben ezt az adóengedményt megismételte. Ebben az időben Kenderesen megerősödött a mezőgazdaság és tűrhetőbb lett az életkörülmény. A gazdaságilag megerősödött kenderesieknek sikerült Chuka Lénárd, Há—. zi János nagyváradi és Szabó Máté kereki lakosok segítségével az I6l3. évben lejáró Bessenyei György féle Pálos birtokrészi árendát megszüntetni és a magyar földesúri patronálásnak véget vetni. A rend hiába próbálta a nádor segítségével visszaszerezni birtokait, a kenderesi 99 reformátusok erósebbnek bizonyultak. A Bocskai felkelés után, a harmincéves háború alatt sem sikerült a pálosoknak birtokok ügyében kedvező megegyezésre jutniok a helyi lakosokkal. 1635. évi hevesi öszszeirás alkalmával szintén sikertelen volt birtokuk határainak visszaállitására törekvő kisérletük. Kénytelenek voltak a birtokot summás bérért a kenderesi lakosok birtokában hagyni. Valójában a Pálos rend szerencsés volt a kendaresiek bérletével, mert a haszonbért tehetségükhöz mérten megfizették. Ismeretes Szegedi Balázs kenderesi főbiró 1649. március 22-én keltezett levele, melyben a rend sürgetésére válaszolva azt irja, hogy a pénzbeli adót - az árvizek ellenére ~ beküldték, de halakat szegénységük miatt nem küldhetnek. Valószínű a Pálosok Vallásos meggyőződése 1649-ig nem volt reformáció ellenes, mert a református kenderesiek évente általában lo és fél jobbágytelek után a Szentjobbról Sátoraljaújhelyre költözött rendnek megküldték a summás adót. Amikor azonban a Pálos szerzetesrend a római egyház jezsuita befolyásából nem tudta mentesiteni magát s a régi vallás visszaállításán kezdett fáradozni, a kenderesiek gazdasági életét újra veszély fenyegette 'a Pálos birtokon, A római katolikus egyházi restauráció a linzi békekötés után erőteljesebben megindult s kiterjedt az átszervezett Pálos rendre is. Ebbe a restaurációs fo.lyamatba Kenderes beleesett. Az 1649. évi levélre rávezették a régi vallás visszaállításának sürgetését, - 88 -