Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

csendül a jegyzőkönyv soraiból, 1573- augusztus 13—

ад Fegyvernemen, — helyszíni tárgyaláson - kezdődő, majd folyamatosan más és más köz-» ségakben tartott kihallgatások, alapján megállapítható, hogy Kenderes äaves megyéhez tartozó 9 namasi portájára Pásztohai György, Века György, Bessenyei István.» Farnosi Lnre, Kenderesi Mihály, Века Mi hály, Века Lázár, Fekete Zsigmond ég Fekete Miklós tartottak igényt. E birősagi tárgyaláson, a reformáció utáni ocsudásából újjáéledő Pálos szerzetesrend a kenderes! teljes birtokrészét tulajdonjogilag 91 , , , szeretne visszaaxiitani. Próbálkozása sikarteien s így Lp75-ben kénytelen a "barátrészt" - minden haszonvételévéL együtt - az egri „ , 92 káptalan előtt református földesúri befolyás•ala helyezni,' Заззэ— •ay

ei György és Bódi Menyhért, Kenderes! Mihály -unokája évi 5o forintért vette át ekkor a birtokot, de sem 3essenyéi György, sem Bódi Menyhért nem lakott a községben, tehát azt tovább is református jobbá , ' 93 gyök kezeltek," Bessenyei György, mint református földesúr — valószínű tudatos számításból - a rend birtokait, a Pálosok tudtán ki vül - a szekularizáció idején a rendet jogi támadással szemben megvédelmezte. Bessenyei György ellentmondásos magatartása miatt a Pálos rend_birtoka - bár 1659—

ig birtokjogilag nam sikerült visszaszerezni— tulajdonjogilag, mint Bessenyei György féle bérlet, megmaradt a rend nevén és igy átmantődött a késői feudális birtokrendszer újjáéledése idejéra. • A kenderesi jobbágyoknak és kisnemaseknek ugyanis nem sikerült a Pá — los birtokot tulajdonjogilag átvenni és megtartani. 3eesenyei György eleinte bevonta a bérletbe Xsnderesi Mihály unokáját, de 1522 után már egyedüli bérlőként kötött a szerzetesrenddel lo évre szóló szerződést. £vi 5o aranyforint árendaösszeget minden év január elsején fi— , 9^ zette oe a Pálos-rend pénztárába. A birtokrendezések és a haszonbérleti szerződések révén azonban a mezőgazdaság termelési kapacitása nem vált stabillá, mart a magyar földesúri, a török földesúri szolgáltatások és az egri vár védelméhez szükséges követelések terhei megbénították a lakosság termelckészsé— gét, A magyar földesúri beszolgáltatásokat általában magtagadták. A török feudális terheket azonban maradéktalanul teljasiteniök kellett, - 85 -