Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

lentétei nyilvánvalóvá lettek. Szakadási és egységesítési tendenciák jöttek létra« Kenderes és a Nagykunság körzetében a népi ás földesu— ri reformáció egyesítésére alakultak ki kedvező feltételek, áz egye— sités létrejöhetett» mart az osztályviszonyok antagonizmusat a nagy kunságiak privilegizált helyzete ellensúlyozta a Karácsony Syürgy népi felkelésének bukása előkészítette. A. népi reformáció és a földesúri reformáció egyesítésében, Eger, Tur és a Nagykunság környékének radikális reformációja átformálásában, különösen kenderesi viszonylatban jelentős szerepet játszott Kenderesi Boldizsár, aki Pankotai Fa renc kenderesi, Belvárdi Mihály dévaványai ás Tasi Ambrus fagyvernaki lelkészek 1569. október lo-i váradi zsinaton való részvételében és Mé— liuazhoz csatlakozásában, a reformáció két ágának egymáshoz való köze— 84 ledésébea. jelentős szerepet játszott. A váradi zsinat egyeztető célkitűzése a politikai és társadalmi helyzet válsága idején érthető és szükségszerű volt. Kenderesi Boldizsár ás a Kenderest megszálló kisnemesek, valamint a jobbágyok 1532 óta szakraaentáriusok ás a mezővárosi reformáció népi irányzatának hivei voltak. Az 156Э. évi váradi zsinat határozata alapján Pankotai Ferenc irányítása alatt a népi és nemesi reformáció szerencsés kapcsolatát hozták latra és ezzel évszázadokra biztosítani tudták a reformáció eredményeit, miközben sikeresen vetették vissza a Pálos,szerzetesrend birtokvisszafoglalási kísérleteit l6o3-ban és 1635-ben. /,Ezt igazolja a községnek ma is refar— 35 mátuslakta része, a Pálos rész./ Pankotai Ferenc református lelkész. kenderesi szolgálatának jóté kony szerepe volt a felzaklatott, a háború borzalmainak kitett, fájdalmas veszteségeket sirató lakosok életében. Együtt volt velük a nehéz próbák idején. A túlerővel szembeni harc értelmetlen lett volna» még nagyobb pusztulás következményeit vonta volna maga után. A község népe az 1566. évi felvonulás idején elrejtőzött a török hadak alól. Amikor a község Szentmiklóssal együtt a budai azábok agájának Ysza bégnek zaimságához csatoltatott, a lakosok nagy része újra vissza tért otthonaiba s amikor 157o-71-ben megtörtént az első török összeírás Kenderes 53 házával, templomával jelentős, népes községként szerepelt. - 82. -