Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)
ágbirtokának több nagycsaládja életben maradt. A pusztulás a Kér falurész vitézei között volt jelentősebb, mert ők a mohi csatában, mint királyi katonák küzdöttek a tatárok ellen. Az emiitett oklevelekben a helynév és birtoknév közjogi és birtokjogi használatában Kér és Kéregyház mellett, Kenderes honfoglaláskori szállásbirtok neve újra használatossá lett, mely az István király által, megalapozott feudális szervezettségnek megerőtlenedésére vall. A tatárjárás utáni országépitésben jelentkező községi problémákat» melyek az invázió következményeit legdöntőbben felmutatják, három kérdéscsoport közelebbi vizsgálatával kivánom bemutatni : 1. A nemzetségi és főúri ellentétek hatása a község gazdasági éa társadalmi életére; 2. Az egyházi és vallási kérdések befolyása, s végül j5, a falukép megváltozása. Nemzetségi és főúri feudalizmus' ellentéteinek hatása a közság prazdasági és társadalmi életére A tatárjárásnak döntő szerepe volt a nemzetségi és a főúri birtokviszonyok alakulására. Kenderes község történetében két irányú fejlődés tapasztalható. Egyik irányban az Árpád-házi királyok idején megindult főúri, oligarchikus feudalizmus erői hatottak, a másik irányban pedig nemzetségi feudalizmus kapott uj erőre, A két irányzat között fennálló érdek-ellentétek a gazdasági erőket is magosztották és a tatárjárás után a főúri és a nemzetségi feudalizmus utjai egymástól elváltak. A • nemzetségi feudalizmust segitő törekvések egy időre erőteljesebbek lettek és gátat emeltek a főúri birtokok növelése és terjeszkedése elé. A rendi szervezkedés első jelei voltak ezek, melyek a község feudális gazdasági életének kibontakozását a kuriális nemesi község típusa felé irányították. A tatárjárás utáni birtokrendezések idején IV. Béla 1257-ban a bői nemzetséghez tartozó Dem nemzetségnek nevezetteknek és utódaiknak, valamint a hozzájuk tartozó összes vérrokonságuknak, azaz a haj- 4o -