Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)
Kb. о tun «nak nevezték. Valószínű ebc„i származott a "kov-i" elnevezés, mely olyan mocsaras, lápos vidéket jelent, ahol a fold elnyeléssel fenyeget. Az Égis ten fiai közt Kara, Bakhtagan, Kushkáh szerepelt, a honfoglalók nevei közt hasonlókra ismerhetünk. /Kara, Kusid, 3ak— tur/. A kenderesi határ Kisújszállás felőli mesgyéjén ma is ismeretes a Kara sziget. Kenderes mellett, Kulis közelében épült falu lakói nevében pedig 1572-ben még szerepelt a Baktur név. A nap, hold, csillag jelaket sámándobokon, sátrak mezén, később lakóházaikon évszázadokon át őrizték. Kenderesen néhány ház - szinte országos vi szonylatban egyedül álló — kelet felé néző oldalán a teljes homlokzatot betöltő, általában hetes beosztású nap, hold, csillagjélek ma is láthatók. Az un. Hadházi részen, a házak homlokzatának felső harmadában a nap jelét és a hozzá sugárszerűen kapcsolódó fénycsikokat a múlt században fából fürészelték. Az l8oo-as években készült fejfákon nagy százalékban szintén nap-jelaket faragtak. Találtam egyetlen fejfát, melyen a névmonogram, évszám mellett egy sugarakkal di42. szitett nap es alatta az életfa faragott disze együtt látható. Az asztrál mitológiai kutatások arra engednek következtetni, hogy a kenderesi lakóházak reliefjei, a temetői fejfák faragványai, a kozmikus szám, az égtáj szerepe iráni és urál-altaji népek vallásos felfogásának keveredése nyomán jött létra. A késői káliz utód, Kővári Pál címerében l4o5-ből holdsarló és csillag jel égkultuszi hatást hordó zott. 3 Vallásos népi hiedelmek és népszokások is kapcsolódtak az égkultuszhoz, s át-és átszőtték az ősök életét. A felkelő nap, a hajnal, a delelő nap és a napnyugta számtalan szokásnak képezte alapját. A gyó gyitó eljárás, a házi babonás fürdőzések, füstölések, kozmikus szá mokhoz fűzött babonák, csillagjóslások, szélfuvások jelei, az,un. n páhogás ,,-ok e kultusz sokáig meglévő elevenségét magyarázzák. Az életfa mitikus ábrázolásai szokásban voltak. Községi pecséteken, házak gerincdiszein, fejfákon nagy gonddal őrizték stilizált jelét. A kenderesi temetőben számtalan variációban és példányban látható. A környező községek temetői szintén szivósan átmentették a jelet az utókor számára. E,szimbólum napjainkban a kézzel faragott fejfákkal együtt kezd eltűnni. - 15 -.
