Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

63. II. Ulászló VII.dacratuma.Szöveggyüjt.

I.

loi,kk, 64-. Gyárfás. Ill.252.oki.. 255.okl. Györffy L.. Ы. 2o7-2o9, 65. Báthori István, nádor által kiadott oklevél szerint a kunok és Kenderes között régóta fennáll a határvillongás. Gyárfás III. 253. 66^ Tóth. D. im. az agyas gyülekezetek adataiból. OL. AP. is, 67. Kormos L. Magyar református egyház, liturgiái tört. Kézirat NK, 68. U.ő 69. OL. АР. В.478. 189.fasc.l.1-214.pag. adataiból. Mikrofilmen NK.Levéltára Kenderesen is, . 7c-. OL. AP.

ß

478. 189.fasc.l. 5.pag. 71. OL. AP. 3.478. l89.fasc.l, 1549.évi oki. 7«. 7b 77 ü.ott Debreceni Ember Pál : /Lámpa kiadásában/ Históriás eccl.ref.1728. 98-99. NK. Kenderes! ref. egyház legrégibb jegyzökönyve 5. OL. AP. fentnevezett jelzettel, 35.pag. NK. levéltár Kenderes. Anyakönyvek tanúsága szerint. Kunmadaras legrégibb halotti anyakönyvében bejegyzés. Kormos L. A magyar református liturgia történeta a lo.—17,sz-ban. Kézirat NK. 78. Györffy L. im. 79. OL, AP, nevezett jelzetek alatt 7.pag, 1533.nov.I,kelettel.Ebben az oklevélben a Pálos szerzetesek Kanderes és Ecseg birtokát a Kunsághoz tartozónak irják. 80. Győry Lajos is emliti 81. OL. AP, nevezett jelzetek alatt» 8,pag, Az 1566. évi eseményeket . a Pálosok oklevéltára NB. jelzéssel egy későbbi időpontban is feljegyzi I566. ápr.24. keltezéssel, amikor is a határokat szétszórták. 82. OL* AP, fent nevezett jelzetek alatt lo. pag. - lo9 -