Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

JEGYZETEK II.KENDERES-TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS IDEJÉN 1. Századok. 1959i2.-4-.sz

. Schutz Qdöa : A mongol hóditás néhány problémájához c. tanulmánya elgondolkoztató és elorasagito tételt fejt ki e kérdésben. Kenderes története vizsgálata folytán ugy látszik, hogy a tatárok megjelenése — különösen ha azt a kabar torzsák po ziciójából számláljuk — az uralomra kerülő és a nyugati hatalmakkal szövetkező magyar törzsek elleni Ítéletes igazságszolgáltatás » mely a nomád feudalizálódás kabari elgondolását те da Íme zt a, akik. hozzájuk fordultak sagitségül. A háttérbea. viszont а Róma-Bizánc ellentétei, a görög és mohamedán egyházi élet magyarországi elnyomása és végleges felszámolására törekvés állt és a'lovas tatár népet sújtó rendelkezés, mely megtiltotta a szaracén kereskedők által való ló-kareskadelmi exportot. A Kenderes körzetében élő szaracén kereskedőket e? a tilalom szintén sújtotta, nemkülönben az ellenük ha zott 1222. és I23I. évi törvények szankciói,.Kenderes történetének ez időszaka azt is igazolni látszik, hogy IV. Béla kun-telapitése a dukátus területén élő kabar törzsek, szaracén és alán nemzetségei megfékezésére, elszeparálására történt a Nagy- és Kiskunságon. 2. IV. Béla által 1257-ben kiadott oklevél. Kandra Kabos közli : Adatok az egri egyházmegye történetéhez c. munkája oklevél tárában. Ez L oklevélben szerepel, mint a Dem nemzetség vérrokona : CHEER. 1237« évi Theineï Mon. I.151.27o.okl. Cheur-in, és ugyancsak Gergely pápa által kiadott oklevél Theiner Mon.I.15o.268,269. oki.-ban emiitett "terrae Cheurin" összefüggésére utal, ugyanis itt bizonyos Cheur népének földjéről van szó. 3. Nagy Iván : Magyarország nemes családjai szerint Erdélyben az ősi szaracén nemzetségek utódai megtalálhatók. 4. Gyárfás im. III. 76. Sormos L. im. 8-9,14, Fejlett fÖldmiveléssel rendelkeztek. A Kakát folyón ők építették az első vizimalmot. Kring Miklós : Kun és jász társadalmi elemek a középkorban c, munkája az - ÍÖ4 -