Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

гб1 történt a földesúr kizárásával, szabad foglalásos földközösség lé—?' tesitésével, a ius oppidorum közösségi gyakorlatával. Ezt a telapülési formát 1711 után az a veszély fenyegette, hogy a földesurak visszatelepülése révén lakói újra földesúri jobbágyokká válnak. Ezért ezt a települést, melyet a község életben-maradt)lakói, a Szabolcsból, Borsodból, szökött jobbágyok hajtották végre, ideiglenes hajlékokkal épitették be. Földbeásott kunyhók, istállók, szérűskertben tákolt nádfalu viskók és elhagyott romlakások voltak, állandó jellegű lakóházak építését mellőzték. A Heves megyei összeírás szerint Kenderesen a jobbágyok fundusai és házhelyei 1728—

ig nem voltak, telkekre osztva. Bárki szabad foglalással szerezhetett földet magénak. Bárki bárhol jelölhetett„ki házhelyet s rajta kunyhót szabadon építhetett, vagy vermet áshatott. A paraszti birtoklás szabadioglalásos rendszere az 172.8. évi földesúri birtokbavétel által szűnt meg, amikor két földesúr : Károlyi Sándor és a Pálos szerzetesrend osztozott meg Kenderesen. Ezzel a parasztság és jobbágyság önálló gazdálkodása, szabad birtoklása újra megszűnt s visszaállt - immár harmadszor is - a feudális rend minden terhével és megkötöttségével. A másik féle ujratelepedés, a földesúri magszállás csak 1728-ban történhetett, az ellenálló kuruc-góc felszámolása és a jobbágyok szabadfoglalásának megtörése és megsemmisítése után. ügy látszik, hogy.Kenderesen és a nagykunsági szomszédságban a feudális földesúri beható — lást egyidőben hajtották végre. Ugyanis Kenderes 1728. évi birtokbavétele egybeesik a kunságiak, Gál Mihály kapitánysága alatti tiltakozásával, amikor Madarason a Pesti Rokkantak Háza földesúri intézkedésével helyezkedtek szembe és letépték az allodiális épületen lévő Habs — 121 burg cimert. 1711-1728 között veszélybe került a földesúri jogfolytonosság visszaállítása és ugy látszott, hogy az eltelt majd két évtized alatt a kenderesi jobbágyság és szagényparasztság kunsági módra történő birtoklással szabadparaszti birtok jogfolytonosságot hoz létre. Hivatalos fórumokon mindent elkövettek, hogy a jobbágyok megszállta Kenderest pusztaként tartsák nyilván. Holott a vármegyén és a földesurak előtt jól ismert tény volt, hogy Kenderesen, Szűcs János kapitánysága alatt itt rekedt kuruc katonák, a háborús időket

1 túlélt jobbágyokkal és más vidékről települtekkel megszállva tartják» - loo -