Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

vezetői is, jórészt kommunisták. Igy nem tekinthető egyedinek a turkeveî eset, ahol a vezetői és tagjai "azonosak voltak a földosztó bizottságnak, az UFOSZ42) nak és az FMSZ-nek". Helyenként a köztudat szinte nem is tett különbséget 43) az UFOSZ és a földmUvesszövetkezet között. A haladó erők a társadalmi-politikai harcokban szövetségest találtak a támogatásukkal létrejövő földmüvesszövetkezetekben. Ezek az ujgazda társulások a magukat és tagjaikat illető juttatások tényleges megszerzéséért, illetve megtartásáért küzdve a baloldal táborát er&ítették a földreform vívmányainak megvédéséért folytatott küzdelemben. Az aktívabb fóldmüvesszövetkezetek hozzájárultak a demokratikus átalakulás más eredményeinek eléréséhez is. Elősegítették a kommunista párt 1947-es választási sikerét és résztvettek a három éves terv propagálásában is. Sőt, voltak köztük olyanok, amelyek maguk is kezdeményezők voltak a terv helyi feladatainak kialakításában. Nagykörűn a községi teendődről folytatott 1947 február 6-i megbeszélésen a földmUvesszövetkezet "javasolja a község 44) utcáinak kövezését, fásítását". A földmüvesszövetkezeteknek tagjaik szociális és kulturális helyzetének javítására kezdetben gazdasági nehézségeik miatt kevés lehetőségük volt. Kis45) ujszálláson ugyan már 1946-ban is értek el etéren eredményeket , de szélesebb körben csak 1948 tavaszán kerülhetett sor az életkörülmények javítására és a művelődési lehetőségek bővítésére irányuló törekvésekre. A fóldmüvesszövetkezetek működésének megélénkülésével együtt társadalmi tevékenységük is fokozódott 1947/1948 fordulóján. A tíszapüspöki földművesszövetkezet 1948 március 29-én leszögezte, hogy "központja akar lenni a falu 46) gazdasági, kulturális és társadalmi életének". Jászszentandráson is arra emlékeznek, hogy a földmUvesszövetkezet élénken vett részt a politikai, társadalmi és 47) kulturális életben» A hároméves terv első évében végrehajtott szövetkezeti beruházások megyei listáján találunk olyan adatokat, amelyek szerint kulturházépitésre 16 700 forin48) tot, mozi berendezésére 23 000 forintot költöttek. Jászladányon a falu kulturális életének fellendítésére színjátszó és tánccsoportot is alakítottak a földmüves49) szövetkezetben, emellett futballcsapatot skerveztek. -51 -