Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)
Az ujgazdák magas aránya nem jelenti azt, hogy a földhözjuttatottak valamennyien, vagy akár csak túlnyomó többségükben földmüvesszövetkezeti tagok lettek volna. A fó'leg 1945 ősze, a kisgazdapárti választási győzelem után megerősödő propaganda, amelynek egyik fontos eszköze volta kolhozzal való ijesztgetés, és gazdasági gondjaikból adódó elkeseredettségük következetében az 1945-ben a szövetkezetek felé n ég nagy érdeklődéssel forduló földhözjuttatottak 1946-47-re e téren visszahuzódobbakká váltak. A 30 ezer ujgazdát számláló megyében 1946 33) végére is csak 10 000-et ért el a földmüvesszövetkezeti taglétszám. 1947-ben ez a szám emelkedett, de a földhözjuttatottaknak még mindig kb a fele távolmaradt a földmüvesszövetkezeti mozgalomtól. Ez a megyei összeredmény nagy aránybeli eltolódásokat takart. Amíg 1947 áprilisában az ujgazdák Kőteleken valamennyien, Szolnokon túlnyomó részben tagjai a földmüvesszövetkezetnek, sok 34) helyen, így Tisza földváron még 50%-ban sem. 1948 tavaszára a megye összes 35) földmüvesszövetkezeti taglétszáma 14 516-ot tett ki. A földmüvesszövetkezetek létrehozásában és vezetésében elsősorban a kommunisták vállaltak szerepet. Melléjük főként a parasztpártiak álltak. Ez utóbbiak voltak a kezdeményezők Törökszentmiklóson, tették ki a vezetőség többségét Kunhegyesen és Jászberényben, a kommunistákkal együtt álltak a földmü36) vesszövetkezet élére Jászapátin. Jász jákóhalmán ugyancsak vezető szerepet 37) töltöttek be a munkáspártokkal együttműködő parasztpártiak. Jánoshídán a 38) szociáldemokraták szorgalmazták a megalakítást Jászárokszálláson a földművesszövetkezet tagjai "szakszervezeti emberek" és "valamennyien munkáspártok fag39) jai. Kisgazdapárti szervezésű földmüvesszövetkezetről csak Dévaványáról tudunk, ahol a Pusztaecseg határrészben a Borz I. és Borz II. bérelt földön működő legeltetőtársulatok kizárólag kisgazdapártiakból álló tagsága az OFT felszólítására alakította meg a Pusztaecseg-Borzi Földmüveszövetkezetet 1947 tavaszánnyarán, azonban továbbra ís lényegében csak legeltetési szövetkezetként müködött. 40 * A földmüvesszövetkezetek a legtöbb esetben a földigénylő bízottságok köré szerveződtek, mint ahogyan az UFOSZ szervezetek is. A visszaemlékezésekből kitűnik, hogy sok helyén "a földigénylő bizottság tagjaiból alakulta földrrtJves41) szövetkezet". A földigénylő bizottság tagjai lettek az ujgazda érdekképviselet -50-
