Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

A gazdaságpolitikai megfontolás azonban hamarosan háttérbe szorult. A kisgazdapárt választási győzelme után a demokratikus vívmányok elleni támadás a szövetkezeti életben is megerősödött. A korábban a szövetkezeti kérdésben mutatkozó viszonylagos megértés a különböző'politikai erők között 1945 őszétől erősödő ellenségeskedésre és versengésre változott, párhuzamosan a paraszti érdekképviselet körül kibontakozó harccal. A falusi osztályharc e két fontos kérdése szorosan összefüggött, annál is inkább, mert a szövetkezetszervezésben az érdekképviseleti szervezeteknek számottevő szerepe volt. Az eló'zőekben már láttuk, hogy az 1945 tavaszától kibontakozó népi szövetkezés egyik jelentós támogatója a földmunkás szakszervezet volt. Ezt a szerepét a későbbiekben, már kibővített programmal, mint Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FEKOSZ) is megtartotta és közreműködött a földmüvesszövetkezetek létrehozásában. A másik demokratikus paraszti érdekképviseleti szervezet, a földhöz juttatottakat tömörítő Ujbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) létrejötte időben is egybeesett a földmüvesszövetkezetek zömének megszervezésével, tömegbázisa is azonos volt azokéval, s kezdeményezői ugyanazok a politikai erők voltak. A kisgazdapárt reakciós vezetés alatt álló érdekképviseleti szervezete, a Magyar Parasztszövetség is igyekezett a szövetkezeti életben 25) pozíciókat szerezni, sőt az érdekeltségi körébe tartozó szövetkezetek számára mintegy szövetkezeti központként funkcionált. A szembenálló politikai erők részéről a parasztság minél szélesebb körének befolyásolását célzó törekvés a szövetkezeti él étben a társulások sokaságának létrehozásához vezetett. Szolnok megyében 1947 decemberében — az alispán megállapi26) tása szerint — már 260 önálló és 20 fiókszövetkezet volt. Ezeknek egy része 27) azonban tevékenységét nem folytatott, vagy éppen nem is kezdett, . Egyesek közülük csak nevükben voltak szövetkezetek, valójában egyéni célokat szolgáltak. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központjának szervezői jelentése pllapitotta meg 1946 decemberében, hogy Mezó'turon — ahol ekkortájt 6 szövetkezet volt — "a szövetkezetek legnagyobb része nem tiszta szövetkezeti elvek alapján működik, 28) kapzsi egyének lejáratják a szövetkezeti mozgalmat" . Hogy a jelenség a nem egyedi, bizonyítja a jelentés végén olvasható megjegyzés, mely szerint a megye egész területén kifogásolják a visszaéléséeket megszüntető intézkedések elmaradását. -47-