Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

Meghökkentő, vagy esetleg vitatható gondolatai is tartalmazzák hitvallását ; egyedül kevés az ember és, hogy a forradalmi feladatok megoldásához a közösség, a társadalom egészének támogatására van szükség. Az előszó Írójának azért van nehéz dolga, mert a szerző tanulmánya a korszakkal kapcsolatban minden lényeges kérdést tárgyal, ezért csak a teljesség igénye nélkül emelhet ki néhány, a tanulmány alapvetésének minősülő gondolatot. A szerző visszanyúl Lenin "A szövetkezetekről" szóló tanulmányának alapgondolataihoz és megállapítja a következőket : A demokratikus agrárszövetkezeti mozgalom megindulásának és elterjedésének döntő tényezője hazánk felszabadulása volt. Hangsúlyozza, hogy bár a demokratikus agrárszövetkezeteket félévszázaddal előzte meg a szövetkezeti forma, mégsem a félévszázados szövetkezeti hagyományok váltak a szegényparasztság uj, demokratikus szövetkezeti mozgalmának forrásává, hanem a munkásosztály által vezetett uj, koalíciós kormányzati rendszeren alapuló népi demokratikus állam által nyújtott és biztosított támogatás egész sora. A tanulmányban a szerző nagyon helyesen mindvégig a demokratikus szövetkezeti forma mozgalmi jellegéről beszél, hangsúlyozva, hogy a dolgozó parasztság szövetkezésének lényege alapvetően kettős tulajdonságú. Egyfelől termelési jellegű fogalom, másfelől társadalmi politikai természetű. Kétséget kizáró tény, hogy Szolnok megyében az uj demokratikus szövetkezetek gyorsan iétrejönnek és a szegényparasztság tölti ki az uj demokratikus szövetkezetek tagságának 50 százalékát, vagy még annál is többet. Érthető az, hogy megyénkben az uj demokratikus szövetkezeti forma ott kap legnagyobb életteret, ahol a közigazgatási területen legnagyobb létszámú a szegényparasztság» (Kenderes, Tiszaszentimre, Karcag, Mezőtúr, Jászladány, Jászapáti, Kunszentmárton, Kisújszállás, Dévaványa.) A demokratikus szövetkezeti forma kialakulását, elterjedését az MKP, az NPP, a FÉKOSZ és az UFOSZ szervezte, mint a szegényparasztság jogaiért küzdő harci szervezetek. Osztályharc volt ez a javából a szegényparasztság földhöz és élethez való jogáért. Ez is magyarázta a szegényparasztság rendkívül magasfoku aktivitását a demokratikus szövetkezeti forma elterjesztésében. !!