Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

A demokratikus agrárszövetkezeti mozgalom eisó', 1945 ó'széig tartó szakaszának fő jellemzője volt, hogy időszakában a már létrejött ujgazda szövetkezetek működése nélkülözte a központi szabályozást. A földreformrendeletben és annak végrehajtási rendeleteiben helyet kapott szövetkezeti vonatkozású-útmutatások a megalakítás előírásán tul nem intézkedtek a nagybirtokokról származó javak hasznosítására létrejövő szövetkezetek ügyében. A földosztást elrendelő jogszabály az általa megjelölt szövetkezetek kérdésének részletes rendezését egy később kiadandó miniszteri rendelet hatáskörébe utalta, amely ténylegesen csak félesztendő multán látott napvilágot. A földhöz juttatottak szövetkezeti mozgalmának kibontakozása során 1945 nyarán-őszén létrehozott társulások elnevezésüket és a célul kitűzött gazdasági tevékenység területeit tekintve igen színes képet mutattak a helyi feltételektől föggó'en. A legfontosabb tennivalók jellegéből adódóan azonban ezzel együtt is kialakultak a szövetkezeti működés fő irányai. A helyi tényezők által szabályozott ujgazda szövetkezetalapitási hullám lényegében három "egymástól nem minden téren elhatárolható, sőt egymáshoz éppen a legközvetlenebbül kapcsolódó" szövetkezeti tipust eredményezett, nevezetesen az egyszerű gép-, illetve szeszfőzdéi szövetkezeteket, a földreformrendeletben meghatározott javak hasznosítása mellett több-kevesebb beszerző-, értékesítő és fogyasztási funkciókat is tervbe vevő szövetkezeteket, valamint a közvetlenül a termelésre koncentráló közö125) sen szántó-vető, táblás művelési kísérleteket. -304 •A DEMOKRATIKUS PARASZTI SZÖVETKEZETI MOZGALOM KÖZPONTI SZABÁLYOZÁSA 1945 ŐSZÉN