Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)
szeszgyár értékét 300 ezer pengőben állapították meg, amihez 30 % felárat számítottak. Az igy kapott összeg képezte a részjegyek összértékét. A június 30-án keltezett "szövetkezeti részjegy" 390 pengő névértékre van kiállitva. Eszerint 1000 üzletrész jegyzésére számítottak, mert az alapszabály 5.§-a kimondta, hogy "a részjegyek ára a Földosztó Bizottságok által megállapított megváltási ár az a hányada, amely szövetkezet tagjaira arányosan kötelezettség gyanánt esik" . A pusztamizsei szeszgyári szövetkezetet elsődlegesen az ujgazdák számára kívánták szervezni, de nem zárkóztak el kategorikusan más paraszti rétegektől sem. Az alapszabály ugyanis 13 §-ában kimondja : "Abban az esetben, ha a szövetkezet tagjai közül a részjegyek nem jegyeztetnek le 1 00 %-ig, de 51 %ban a törvényben előirt uj földhözjuttatottak jegyezték azt le, miután a többség ezzel biztosítva van, jegyezhet részvényt az a törpebirtokos, akinek birtoka a 15 holdat nem haladja meg, de egyebekben a törvényes követelményeknek megfelel, ellene bűnvádi eljárás folyamatban nincs, fasiszta és egyéb népellenes cselekedetet nem követett el. Ugyancsak jegyezhet a feleslegesből részvényt az a kisiparos vagy kiskereskedő, aki az ellenállási mozgalomban részt vett, vagy Németországba harcra önként jelentkezett." Meg kell jegyeznünk,hogy sem e szövetkezetalapitás kapcsán eddig idézett 114) iratok , sem a szövetkezet megalakulását tudató, a megyei földbirtokrendező tanácsnak címzett 1945 június 22— î bejelentés nem tartalmazza a jánoshidai földigénylő bizottság aláírását, csak az alattyániét és a jásztelekiét. Az is megfigyelhető, hogy csaknem valamennyi dokumentum Alattyánban készült. Ebből arra lehet következtetni, hogy a közös szövetkezet létrehozását az alattyáníak szorgalmazták, a jánoshidaiak viszont nem szívesen vettek abban részt. Ezt a feltételezést a további adatok alátámasztják. A megyei földbirtokrendező tanács irataiból ugyanis arról értesülhetünk,hogy noha az 50-25-25 %-os arányú részjagymegosztást a megyei tanács határozata is előírta, a jánoshidai földigénylő bizottság igyekezett a másik két község lakóit kizárni a szeszgyár tulajdonjogából. A megyei földbirtokrendező tanácsnak július 10-én ujabb határozattal 115) kellett beavatkozni a korábbi döntés érvényesítése érdekében. Karcagon ugyancsak napirendre tűzték a szeszfőzde szövetkezet megalakítását. A város polgármestere 1945 augusztus 18-án kérte az Országos Föld-27-