Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

szolnoki tratortulajdorjosok 1946 augusztus 29-i kimutatásában a szövetkezet neve 94) már nem szerepel. A többi említett szövetkezeti kísérletnek még ennyi nyomát sem találtuk a későbbiekben. Az 1945 tavaszán a közellátási nehézségek áthidalásának segítése céljával indult szövetkezés szervezői a földreform végrehajtása során, illetve azt követőleg, ujjonnan alakítandó szövetkezeteik gazdasági alapjainak megteremtésére, vagy megerősítésére, földhözjuttatott tagjaik jogán helyenként számot tartottak az igénybevett birtokok fel nem osztható javaira, vagy azok egy részére, elsősorban az un. mezőgazdasági ipari üzemekre (malom, daráló, szeszfőzde stb.). 95) Jászberényben — június 10-Î sajtójelentés szerint —a feketepiac letörésére hozták létre azt a szövetkezetet, amelynek anyagi alapjait megteremtendő, a kommunista párt városi és járási bizottsága "Szövetkezeti Népbank alaptőkéjének gyarapítására" szolgáló 1 00 pengő névértékű Uzletrészjegyeket bocsátott ki. Az így létrehozott Jászberényi Termelési és Értékesítő Szövetkezet korabeli feljegyzés 97) szerint — szeszfőzdét îs szerelt fel igénybevett üzemek berendezéséből. A szövetkezet, amelyről egyébként egy jegyzőkönyvben azt is olvashatjuk,hogy négy tagja, részben szőlő, részben szántó juttatott földjén "kollektív gazdálko98) dást űztek", később, 1946 februárjában "Szeszfőző üzem szövetkezet" néven 99) került be a cégjegyzékbe. A megalakulását 1945 július 1-én kimondó Kenderesí Altalános Földműves és Munkás Szövetkezet ugyancsak igényt tartott a földreform által érintett javakra, korabeli szóhasználat szerint "magához ragadott" szeszgyárat és malmot is. A felosztott birtokok egyéni használatba nem adható vagyontárgyainak sorsáról gondoskodni elsősorban a földreform közvetlen végrehajtóinak, a községi földigérylő bizottságoknak feladata volt. Ahol számottevő'nagybirtok került felosztásra, ott hamarosan megoldandó feladatként vették számba a szövetkezetalapítást. Visszaemlékezés szerint Kuncsorbán márciusban már a testület ülésének napirendjén szerepelt a kérdés. A törökszentmiklósi földigénylő bizottság pedig már a számbajöhető javakat felmérve irta a Földművelésügyi Minisztériumnak : "szükségessé vált, hogy a Törökszentmiklós határában levő malmot, gyári üzemeket és a volt uradalmi műhelyeket szövetkezeti alapra helyezzük, kizárva ezzel mindenféle üzérkedést, üzleti számítást, s hogy a nép érdekeit szolgáljuk". -24-