Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

2. AZ ÓJBIRTOKOS SZÖVETKEZÉS ELINDÍTÓJA, A FÖLDOSZTÁS A földreform alapvető'fontosságú tény a felszabadulás utáni mezőgazdasági szövetkezeti fejlődés szempontjából. A "magybirtokrendszer megszüntetéséról és a földmivesnép földhözjuttatásárói" intézkedő 600/1945 M.E.sz. rendelet az első jogszabály, amely kimondta a lehetőségét és szükségességét a földmüvesszövetkezetek megalakításának. Ez "a valóban ujtlpusu, a népi szövetkezeti mozgalom kibontakozásának kezdetét jelentette". A földreformrendelet — ha nagyon általánosan is • • jogi alapot biztosított a szegényparaszti szövetkezés számára a juttatott földek fel nem osztható vagyontárgyainak hasznosítása céljából. A 600-as rendelet adta szövetkezési lehetőség tényleges értékét 1945 nyarán-őszén a földosztás feltételei és annak végrehajtása szabták meg. Szolnok megyét e vonatkozásban az igénybevételi lehetőségek szűk volta és az ebből adódó társadalmi feszültség jellemezte. Ahogy nőtt a jogos igénylők névsora, иду vált mind nyilvánvalóbbá, hogy a juttatásukhoz szükséges föld igénybevétele a rendelet biztosította lehetőségek maximális kihasználása mellett sem oldható meg. A földreformrendelet ugyanis a háborús és népellenes bUnösök elkobozható földjein tulmenőleg teljes egészében csupán az 1000 kh-n felüli birtokokat mondta ki igénybevehetőnek. Ilyen pedig a megyében igen kevés volt. Hozzájuk a mezőgazdasági terület 13,2 %-q tartozott. (Ugyanez az arányszám országosan 24,5 % volt) . Az igy számbajöhetó' mintegy 120 ezer kh sem kerülhetett maradéktalanul az igénylők kezére, mert az 1 000 kh-n felüli birtokok egy számottevő része községi vagy közbirtokossági föld (főként legelő) volt, ami egyéni kiosztásra nem kerülhetett. -15-