Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

liusi szövetkezeti konferenciát követóleg a megyei szövetkezeti felügyelőség és az MDP megyebizottsága "sorozatos heti szövetkezeti és tömegszervezeti gyűléseken" foglalkozott a szövetkezeti élet kérdéseivel, többek között a földmüvesszövetkezetek tömegbázisának növelésével is. Ennek nyomán számottevő, helyenként 100-150 főt is elérő taglétszám növekedésre került sor , bár voltak olyan községek, amelyekkel kapcsolatban még októberben is azt kifogásolták,hogy a föidmüvesszövetkezeti a r 3) tagok száma nem emelkedik. Összességében 1948 végén a megye földmüvesszövetk ezeteinek 60%-ka! több tagja volt, mint az év tavaszán. A megyében a földmüvesszövetkezetek fő vetélytársai a Hangya szövetkezetek voltak. Ezek még 1948 közepén is általában taglétszámban és a kereskedelmi tevékenység nagyságát tekintve is megelőzték a földmüvesszövetkezeteket. Júliusban sok helyen, így több Tisza menti községben, jóval a Hangyáé alatt maradt a föld— 9) müvesszövetkezeti taglétszám. A kereskedelmi fo helyzeteta 11. sz. táblázat adatai reprezentálják. 9) müvesszövetkezeti taglétszám. A kereskedelmi forgalomban akkortájt fennálló Föidmüvesszövetkezeti és Hangya havi forgalmi datok 10) havi forgalom (forint) Község földrnüvesszövetkezet Hangya Tiszaroff 9.-10.000 38.559,25 Tíszapüspökí 20-80 24.690 Fegyvernek 4620 11.000 Jánoshida 5200 11.830 Alattyán 12.000 10.000 A földmüvesszövetkezetek megerősítése, a falusi szövetkezeti életben játszott szerepüknek növelése megkívánta a gazdasági nehézségek miatt működésképtelen, tőke-, és áruhiány, valamint szakemberek hiánya miatt gyenge szövetkezetek számára kedvezőbb feltételek biztosítását és a korábban már eredményesen dolgozók továbbfejlődésének segítését. "A földmüvesszövetkezeteket megfelelő szövetkezeti veze- 105-