Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
ban idáig beleszólhattak a városok ügyeinek intézésébe. Ennek következtében a vezető közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveket, a tanácsokat egyre kevesebben választották, a megválasztottak pedig hivatali jogaikat használták fel gaz-• das ági hatalmuk további növelésére,"/2/ Mivel a jászkunoknak pénzért kellett megváltaniuk magukat a rájuk kényszeritett jobbágyi helyzetből, ez lehetetlenné tette, hogy jelentős nagybirtokok jöhessenek létre, A mezőgazdaság fejlődése tehát a Jászkunságban eltérő az országra jellemző porosz utas fejlődéstől.-"Ezeken a szabad földeken olyan kapitalista fejlődés folyt, amely a fejlődés amerikai utjának bizonyos elemeit tartalmazza. Korcsok ezek az elemak,nyomorodottak, felemásak, viszonylagosak, mindazonáltal az amerikai fejlődési típus, a szabad földön folyó kapitalista fejlődés nyomait mutatják. Az amerikai típusra vall, hogy itt nem a nagybirtok állt a kapitalista fejlődés élén, hanem a kisbirtok."/3/ A XIX.sz. utolsó évtizedeiben a megye mezőgazdasága a korábbi évtizedekhez viszonyítva jelentős lépést tett előre a tőkés fejlődés utján. Ennek a nagymérvű tőkés fejlődésnek a' hatására bontakoztak majd ki az agrárszocialista mozgalmak. Ugyanakkor a ledolgozási rendszerhez, a részes földműveléshez, a feudális közmunka-kényszerhez, a cseled- és tanyásbéres alkalmazásához való görcsös ragaszkodás át— meg átszövi a tőkés agrárfejlődés folyamatát középkori színezetű feudális maradványokkal, melyek "a tőkés fejlődést éppúgy gátoltakba "szabad jászkun" területeken, mint•a feudális jellegű Tisza és Zagyva menti uri nagybirtokokon. B /4/ A jászsági és nagykunsági szegényparasztok, agrárproletárok a Tisza, a Körös és a Zagyva menti nagy- és középbirtokokon kerestek megélhetést mint bérmunkások, vagy a jászsági és nagykunsági gazdag—paraszti birtokokra szegődtek el cselédnek, tanyás bér esnek. Megyei viszonylatban a mezőgazdasági bérmunkások számának növekedése az országos átlaghoz képest szembetűnő. Száz önálló birtokosra és bérlőre számított mezőgazdasági munkáslétszám Kiss József idézett tanulmányában közölt adatok alapján. l89o-ben 19oo-ban növekedés % Szolnok megyében t 79,5"" 12875 #878 &1,3 Országos átlagban ; 75,8 9o,2 14,4 18,9 A mezőgazdasági bérmunkások számának növekedését az önálló
