Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

baladó,'egyre forradalmibb magatartást tanúsító értelmiség alkotta. Elsősorban —mint az eddigiekből is kitűnt - Fejér József és. Dr, Borzsák József gimnáziumi tanárok mutattak példát a vátos értelmiségének. Fejér József 1883-ban született Kézdivásárhelyen./Ezt a dátumot a szolnoki királyi törvényszék által 192o-ban kiadott indítvány alapján tudjuk./ A kolozsvári egyetemen szerzett magyar-latin szakos középiskolai' tanári oklevelet, 1915. szeptemberében került Kisújszállásra. Szolgálatának kezdetétől vezetője az iskola Arany János önképzőkörének. Az általa vezetett önképzőkör tagjai közül kerültek ki azok a fiatalok, akik a Tanácsköztársaság idején az ifjúság vezérei, a KIMSZ kisújszállási szervezetének megalapitói lesznek. A Tanácsköztársaság idején vele együtt működő kartársai ugy emlékeznek rá, mint igen képzett, puritán jellemű, s rendkivül szuggesztív erővel biró emberre. A város un. társadalmi életébe nem kapcsolódik be, mert maga is és felesége 1я szegény családból származott. Fejér József, mivel édesapja pedellus volt, nagyon nehéz körülmények között szerezte meg a tanári diplomát. Fizetésén kivül más vagyona és jövedelme nincs, így a gazdag családokba benősült kartársaival szemben az akkori társadalmi élethez anyagi bázissal nem rendelkezett. Komoly képzettsége, magával ragadó szuggesztív ereje a magyarázata annak is, hogy tanártársai közül többeket megnyert a szocializmus eszméinek, s közülük Dr. Borzsák József, Staudner Gyula és Szunyoghy Farkas közvetlen harcostársaiként működtek a proletárdiktatúra megszervezésében. Fejér József legközvetlenebb barátja Dr. Borzsák József» aki 196?-ig Monoron élt. I883. december 6—án született Monoron; apja magántisztviselő volt, s nehéz körülmények között tiz gyermeket nevelt fal. Fejér Józsefen és Dr. Borzsák Józsefen kivül még Szunyoghy Farkas és Staudner Gyula gimnáziumi tanárok viseltettek rokonszenvvel a forradalom ügye iránt, a Tanácsköztársaság kikiáltása után fontos pozíciókat töltöttek be, ők szerkesztik a Kisújszállási Vörös Újságot is. A. kisújszállási értelmiségiek közül a szocializmus eszméit nemcsak tanárok tették magukévá, hanem pl. Dr, Antos Jenő, Dr. Tóth István ügyvédek» akik a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt agitációs tevékenységet fejtettek ki, majd pedig a Forradalmi Törvényszék vádbiztosai lettek, vagy Szűcs Elek postatisztviselő, aki a polgári demokratikus forradalom győzelme után a helyi szociáldemokrata szervezet egyik fő irányitója és szervezője volt^, majd a proletárdiktatúra idején a direktoriam, tagja lett. A forradalmi - 79 -