Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

hiánya - Kisújszálláson nem. volt uradalmi föld, Egászen más volt a helyzet pl. Balmazújvároson, ahol a község határának V5.11Í kat. holdjából 38.4o9 kat.hold uradalmi föld volt» s a lakosságból kb 12,ooo főnyi a vagyontalan szegény. Itt nyíltan kifejezte a nincstelen parasztság, cselédség azt a szándékát, mely az uradalmi földek átvételére irányult. Ezzel szemben Kisújszálláson nincs uradalom, a legnagyobb birtokosoknak 3-4-00 holdjuk van. Igen sajátos képet mutat még 1935ban is a birtoknagyság csoportok szerinti megosalása /lásd I.fejezet lo oldalán elhelyezett táblázat./ Kisújszálláson 3B7Íoo kát", holdtól'5oo-ig terjedő uri-> paraszti, középbirtokos lo3» 5o kat; holdtól loo-ig terjedő gazdag paraszti birtok 937i 5 kat. holdtól 5o-ig terjedő közép-paraszti 827, 1 kat. holdtól 5-ig terjedő szegényparaszti gazdaság alakult ki. II3I szegényparasztnak pedig 1 kat. holdnál kisebb szántóföldes, vagy szántó nélküli föld jutott, ezek lényegében a nincstelenek közé sorolhatók. A lakosság lélekszáma ebben az időben 13»538, s azt lehet mondani, hogy a lakosságnak közel 5o %-a földnélküli. A földbirtoknak ez a megoszlása, s az ezzel párhuzamosan kialakult sajátos társadalmi tagozódás ad magyarázatot arra, hogy a kisújszállási szegény és nincstelen parasztság miért nem jutott tul a földet követelő mozgalmon, s miért nem indította el az un. földfoglaló mozgalmat. A nagy parasztgazdáknál szolgáló földmunkások, cselédek jobban ki voltak zsákmányolva az uradaLni cselédeknél, de a kisebb gazdaságokban szétszórtan dolgozó nincstelenek nem tudtak kellően szervezkedni. A városban megalakult Nemzeti Tanácsban a gazdagabb, módosabb pa rasztok is helyet foglaltak, s a régi közigazgatási vezetőkkel együtt fékezték a parasztság forradalmi hangulatát, s erős befolyást gyakoroltak a nincstelen agrárproletárokra, A polgári demokratikus forradalom győzelme után a város vezetői a népmozgalom továbbfejlődésének a lefegyverzését tartották legfőbb fela'datuknak. Ennek érdekében pl. a polgármester "a kerületi Népkörökből két-két kiküldöttet kért, hogy azok részt vegyenek az elölj áros ág'munkáj ában» s szemükkel lássák, hogy mi történik a városházán. Ezzel rögtön le volt fegyverezve minden' indulat, s valóban a városban egyáltalán semmi zavargás, sem fosztogatás, sem brutalitás." /34-/ A polgári hatalomból, a város közigazgatási vezetéséből kiszorított nincstelenek 1918 végétől - részben a Szolnokon megalakult KMP helyi szervezetének agitációs tevékenysége , részben a Kis-uj szállásra hazaérkezett forradalmi hangulatú katonák, volt oroszországi hadifoglyok, az agrárszocialistá- 76 -