Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

próbálnak alkalmazkodni, másrészt még mindig- fékezni akarják a forradalmi mozgalom további fejlődését. De helytelen lenne a Szociáldemokrata Párt tagságát annak vezetőivel azonosítani. Az egyszerű dolgozó emberek, nincstelen szegények, akik a szociáldemokrata szervezetek felé vonzódtak, — mivel a párt programjában az igazságosabb társadalmi rend megteremtése szerepelt mindig többet akartak és'forradalmibb magatartást tanúsítottak, mint a párt vezetői» A kisebb vidéki városok és községek szociáldemokrata szervezetei - vezetőikkel és tagságukkal együtt - tanúsították a legforradalmibb magatartást; a polgári demokratikus forradalom győzelme után szinte kezdettől szamba kerültek a nemzeti tanácsokban helyet foglaló 'régi közigazgatási vezetőkkel, mert következetesebben támogatták a szegény- és agrárprolatáriátus földet követelő törekvéseit és a hatalomban való részvételét. A Hajdú Tibor által vázolt, a vidékre jellemző forradalmi fejlődés egyik vonala : " a földosztást követelő mozgalom átalakulása földet foglaló mozgalommá" - nem jellemző Kisújszállásra. Ez korántsem azt jelenti, hogy Kisújszállás agrárproletárjai megalkuvók lettek volna, s helyzetükön nem akartak változtatni. Sőt számos tény és korabeli feljegyzés bizonyítja, hogy a kisújszállási nincstelenek nagyon is követelték a földet, sokkal radikálisabb és forradalmibb elveket vallottak ezzel kapcsolatban,'mint számos más vidéki város és község nincstelen parasztsága. Móricz Zsigmond - mint köztudott - ebben az időben sokat járt vidéken, hogy közvetlen tapasztalatokat gyűjtsön a parasztok körében éppen a legfontosabb kérdésben, a földkérdésben. Móricz I9I8. decemberében Hajdú megyében /Kábán, Debrecenben, Balmazújvároson/ és a Nagykunságban, Kisújszálláson gyűjtötte a parasztok véleményét. A parasztok körében szerzett tapasztalatait és saját véleményét "Népszavazás a földreformról" c. tanulmányában összegezte. Ebből a riportszerü tanulmányból kitűnik, hogy a kisújszállási nincstelenek nem. hajlandók megváltást fizetni a földekért, tehát eljutottak a magváltás nélküli földelkobzás gondolatáig. Érdemes idézni Móricz Zsigmond tanulmányából néhány véleményt, melyek kisújszállási nincstelenektől származnak : Móricz Zsigmondnak arra a kérdésére, hogy "Mennyit tartanának méltányosnak, mit fizessen az uj tulajdonos a földért ?" — a következő válaszok hangzottak el : "-Én megfizettem az árát: Öt esztendeig ontottam a véremet. - 74- - !