Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

ről ide^zármazott ember is.'

S ha szívesen él itt, feltámad érdeklődése a város népének múltja, és felelőssége jövője iránt. Milyen utón jutott el ez a város a máig ? Viszontagságos múltjában tükröződnek a nemzeti történelem eseményei, fejlődési vonalai, ezek mellett azonban érezhetőek a Jászkunság sajátos viszonyainak következményei is. A vidék helytörténetének kutatásával, Kisújszállás régebbi történetével több kartársam is foglalkozik; jómagam elsősorban a város forradalmi hagyományainak feltárásával foglalkoztam. Mér a századforduló agrárszocialista mozgalmai is jó talajra találtak Kisújszállás nagyszámú, agrárproletár iát usa, kubikosai körében. Büszkén idézhetjük az 1919-es kisújszállási proletárdiktatúra eseményekben gazdag napjait, amikor a szegénység képviselői a haladó értelmiség legjobbjaival együtt igyekeztek felnőni a történelmi feladathoz, s irányították a közigazgatást, szervezték a gazdasági életet, mozgósították a belső- és külső ellenséggel szembeni küzdelemre, majd vállalták a megtorlás nehéz napjait, a bujdosást, börtönt» kenyérvesztést, megbélyegzést, többen a halált is. Az ellenforradalmi korszakban is - átmeneti megtorpanás után—

ь a volt 19-esek és a baloldali szociáldemokrata szervezet irányitásával az agrárszocialisták minden lehetőséget fel — használva tiltakoztak az őket ért igazságtalanságok és a kizsákmányolás ellen, Figyelembe méltó felvilágosító, politikai nevelőmunkát végeztek. Ennek is köszönhető, hogy kialakult az a szilárd forradalmi mag, amely 1944 után az uj élet kibontakozásának legfontosabb bázisává vált, így válik - 4- ~