Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

zó források szerint, az utolsó jelentősebb aegmozdulás,'negyei szintű értekezlet 19o8 februárjában zajlott le Karcagon, A népgyűlést Monoki Áron vezette, s ezen még megjelent Xazőfi Vilmos, a párt elismert vezetője is./65/ A megyei értekezleteken, népgyűléseken - csakúgy mint az országos kongresszusokon - a mindennapi gazdasági problémákkali a szegényparasztság és az agrárproletáriátus helyzetével foglalkoztak a legtöbbet. Nagyon találóan állapítja meg Sza:.ó László - emiitett tanulmányában -, hogy " ... Az egész gyűlés voltaképpen egy óriási panasznaphoz hasonlítható., ahol minden küldött elmondhatta, ami neki legjobban fájt". .4 gazdasági követeléseken kivül, mint politikait említhetjük az általános választójog követelését. 19o3-ban pl. a megyei értekezleten a választójogból való kirekesztés ellen tiltakoztak : w

Nem fog megnyugodni abban a nép, hogy továbbra is megfoszthassák e szent jogától, hanem eddigi harcmodorát fel nem adja, annak megváltoatatását a kormány által magigért, választási törvényeknek igazságosságától teszi függővé, és el van határozva e jognak még gazdasági kárán való kiküzoésére is." /66/ A megyei értekezleteken nemcsak a szegényparasztság és a nincstelenek képviseltették magukat, hanem gyakran megjelentek a kisiparosok•is, akik szintén feltárták a maguk sérelmeit és követeléseit. Nagyon gyakran találkozunk - az országos és megyei gyűléseken is - egyéni javaslatokkal, melyeket valamelyik helyésg küldötte, vagy küldőt•ei terjesztettek az értekezlet, ill. a-népgyűlés elé. Ezeknek a javaslatoknak, kezdeményezéseknek jelentős része szintén gazdasági jellegű, gyakran készitettek pl. aratási szerződéstervezetet, melynek egységes követése mellett szálltak s ikra. Szenkivül még olyan javaslatok és határozatok is születtek, mélyek a párt szervező és agitációs tevékenységét szolgálták. Legtöbbször találkozhatunk pl. a Szabad Szó terjesztésére vonatkozó javaslatokkal és határozatokkal. A különböző értekezleteken és népgyűléseken azonban mindig hangsúlyozták, hogy "törvényes keretek" között küzdenek céljaikért. Erre vonatkozóan érdekes tartalmú levelet küldtek a turkevei USZP vezetői a Szabad Szó szerkesztőségének, melyet a lap 19o3. január 4-i száma közölt is : "mentől jobban üldöznek, mi csak annál jobban ragaszkodjunk az elvhez, különösen dühösek ránk az urak a békességes, lassú szervezkedés miatt. Azt szeretnék, ha mindjárt kapára, vasvillára fognánk a dolgot, s akkor aztán lepuskáznának egykettőre, megláncolnának, bebörtönözhetnének és újra.az övéké lenne az egész diófáig." /67/ Ebből a levélrészletből kitűnik, hogy az USZP taktikai kérdésnek is tar— - 41 -