Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
gedetlensége, forradalmi eszmék iránti vonzódása következtében a szocialista szervezkedés, bár változó intenzitással, állandóan folyt. Nem feladatunk itt Szolnok megye munkásmozgalmának egész történetét vizsgálni, Kisújszállás munkásmozgalmi múltjának feltárása és megértése mégis szükségessé teszi, hogy áttekintsük a megyében ekkor•kibontakozott haladó mozgalmakat szocialista szervezkedéseket, A feltárt adatok azt mutatják, hogy a Jászkunság kunsági részében jelentős tömegbázisa voll: a Mezofi Vilmos által vezetett USZP—nak. Meg kell ezért vizsgálnunk a továbbiakban, hogy mi az • oka és alapja e párt jelentős itteni tömegbefolyásának, hogyan működött az USZP kisújszállási szervezete, s végül, hogy miért.fordult el tőle a parasztság és agrárproletárság a koaliciós kormányzat idején, 5./ Az U.i.i ászervezett Szociáldemokrata Párt térhódításának okai Szolnok megyében és Kisújszálláson Az 19oo-ban megalakult,USZP programja nem nyújtott többet, mint a Szociáldemokrata Párt l89o. évi Elvi Nyilatkozata. A szervezést, a "pártélet" irányítását községenként alakítandó 11-es bizottságokra bizták, amelyek nemegyszer a vont függetlenségi párti olvasókörök, népkörök vezetői tisztét is betöltötték. /5o/ Ezt tapasztalhatjuk Kisújszálláson is, ahol különböző körök kerültek az USZP befolyása alá. Mezofi Vilmos még 19oo előtt fellépett az MSZDP-nek az agrárkérdésben elfoglalt megalkuvó politikája ellen. Az Újjászervezett SZP programjában a nagybirtok állami megváltását és kisbérletekké való átalakítását hirdette meg. A fokozatos adó, az el nem árverezhető minimális földbirtok - a fenti követeléssel együttesen - a párt demokratikus parasztprogramját tükrözi. A parasztságnak ugy tűnt, hogy a Mezofi—féle párt kezdeti időszakában radikálisabb politikát, erőteljesebb harcot hirdetett, s ez jobban megfelelt az agrárprolatáriátus és szegényparasztság elképzeléseinek. A megyében, főleg a kunsági részen, mint azt az előző fejezetben is láttuk -a szegényparasztság föld utáni vágyakozása, a közbirtokossági földek igazságos felosztásáért folytatott küzdelme lényeges jellemzője volt a XIX. sz. végi agrármozgalmaknak. Szabó László két tanulmányában is foglalkozik a megye földmunkásmozgalmainak jellegzetességeivel, ill, az USZP megyei működésével. A legteljesebb mértékben egyetérthetünk azon megállapításával, hogy : "A Mezofi'Vilmos-féle párt szocialisztikus irányzata éppen a me- 35 -