Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

£uk letelte előtt szolgálatkeresés ürügye alatt a gazdaságból a legszorgosabb munkaidőben is eltávoznak, s ez által gazdáj uknak ok nélkül helyrepótol hatatlan -veszteséget okosnak." Elrendelik, hogy legfeljebb két napi szabadságot engedélyezhetnek и

а szolgálati idő utolsó két hónapja előtti időben a gazda semmi körülmények között s

am köteles a külső'cselédek szolgálatkeresés céljából való távozást megengedni." "A mely cseléd a gazda engedélye nélkül a szolgálat keresés elmén bármily rövid időre szolgálatát elhagyja': szökevény cselédnek tekinti, s ellenében az 1876. XII.'t.e.57 §-a szerint eljárás alkalmazandó."/21/"Az l8?9, Xb. t.e. 5- §-á alapján készitett szabályrendeletek megyénkben kiegészülnek' azzal a 35. §-al, mely a napszámosok munkavállalását korlá tozza : "Tilos napszámosoknak és munkát vállalni akaróknak máshol, mint a rendőrség, illetve az elöljáróság által e célra kimutatott helyen tétlenül ácsorogni vagy csoportosulni." /22/ Kétségtelen, hogy az előzőekben vázóit tényezők késleltették és nehezítették a megyében a parasztmozgalmak fellendülését, a szocialista eszmék elterjedését és az MSZDP helyi szerveze_ teinek létrehozását, teljes mértékben azonban nem lehetett útját állni a szocialista tanok elterjedésének. Ösztönzőleg hatott viszont Szolnok megyére, hogy a legforradalmibb me — gyek szomszédságában feküdt, ahonnan a 9o-es években "szocialista agitátorok" érkeznek a Jászkunságba, s a 9o~es évek második felében a megyében is forradalmi erjedés vette kezdetét. Ha hosszabb idő távlatában vizsgáljuk a megye agrármozgalmait, a szocialista irányzatok elterjedését, a megye munkásmozgalmi múltját, szemünkbe tűnik, hogy a XIX. sz. végén és a századforduló után koránt sincs olyan intenzitású agrárszocialista mozgalom, mint pl. a szomszédos vármegyékben,de később, 1918-1919-ben, különösen pedig az ellenforradalmi időszakban a megye a baloldali forradalmi mozgalmak egyik központjává vált, s az agrárproletárok és szegényparasztok körében egyre erősödött a forradalmi érzés. Az 1891-től 1894-ig terjedő időszakban a szocialista agitáció az ország különböző vidékein egyre inkább terjedt a földmunkások és szegényparasztok körében. Főleg Békés és Csanád megyében, s a velük szomszédos vármegyékben hódított a mozgalom. 1894-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos vezetősége határozatot fogadott el, mely a következeket rögzítette : - 2o -