Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
tegek a közbirtokossági javak igazságtalan felosztása miatt ny il tan izgattak az elöljáróságok ellen." /13/ " À kisújszállási és karcagi szegényparaszt földkövetelők l8?A—ben ezrével fordultak a bírósághoz mint felperesek "a jogtalan birtokai— lapot'és az elhaparódzott aránytalanságok megszüntetése" érdekében. /IV Biztak abban, hogy a közbirtokossági földek fel osztása során kisemmizett és azóta földtalenné vált igényjogosultak ismét földhöz juthatnak., "... a jelenlegi kulcsnak, mint törvénytelennek és igazságtalannak meg kell dőlnie, s helyébe a törvényes és igazságos kulcs hozandó be. n /15/ A jászkunsági szegényparasztság sok-sok próbálkozás és kudarc ellenére sem mondott le a földért folytatott harcról. Ezt'a harcot az l86o~as évektől egészen az, l89o-es évek elejéig a különböző körök - elsősorban a Demokrata Kör keretén belül igyekszik megvívni, a 9o— es évektől már a megye területén is jelentkező szocialista mozgalmak segítségével, a helyi szo— ' cialista szervezetek megalakításával igyekszik megvalósítani. A földért folytatott küzdelem szorosan összekapcsolódott a szegények kilátástalan helyzetének megváltoztatására irányuló törekvésekkel, A Magyarországi Szociáldemokrata Péril megalakulása után kerülhetett sor a parasztság legalsó rétegeinek szervezésére, s az Alföld vármegyéiben kibontakoztak az agrárszocialista mozgalmak., A szegényparasztság 9 az agrárproletáriátus körében termékeny talajra találtak a szocializmus eszméi. M Az egész országban érlelődött a nagybirtokos-nagytőkés rend elleni elégedetlenség a dolgozó parasztság, különösen pedig az agrárproletárok, szegényparasztok soraiban. Eltűnt, vagy tűnőben volt a "felsőbbség" Iránti tisztelet, bizalmatlanná vált a paraszi, a munkás gyűlölte a hatóságokat és ellenséget látott a jobb— módúak ban, M /l6/ Az MSZDP vezetői közül különösen Engelmann Pál ismerte fel a parasztságban rejlő forradalmi erőt : "... a konti.na.nsen alig van még egy másik ország, ahol olyan mértékben megvolnának a földművelő lakosság forradalmasításához szükséges gazdasági előfeltételek t hatalmas egyházi és nemesi latifundiumok, a kisparasztság állandóan növekvő kisajátítása a terjeszkedő polgári nagybirtok által, valamint a munkafeltételek állandó rosszabbodása az egyik.,és kevés másféle kereseti forrás a másik oldalon,,"/!?/ Az MSZDP X89o~es kongresszusa után a Viharsarok szegénypa ras жt ságának mozgalma vált legjelentősebbé. Az l89o-es kongresszus már foglalkozott a földmunkások helyzetével, a falusi szegénység Bajaival. - 18
