Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

VIII. HALADÓ MOZGALMAK,. SZERVEZETEK A 30-AS ÉVEK KÖZEPÉTŐL A II. VILÁGHÁBORÚIG. A KISÚJSZÁLLÁSI SZDP MŰKÖDÉSE ËS FORRADALMISÁGA 1./ Kisújszállás helyzete a gazdasági válságot követő évek­ben, A gazdasági válságból a magyar mezőgazdaság nehezen tudott kilábolni, még 1933 után is rosszabbodtak a mezőgazdasági dolgozók viszonyai, mert a mezőgazdasági munkásság szempont­jából tartósabbak voltak a válság következményei. Az 1934— 1935-ös években az aszály, egyes vidékeken a fagykár követ­keztében gyenge volt a termés. 1935-ben a megye főispánja tá­jékoztatja a belügyminiszter a megyei közállapotokról, mely­ből kitűnik, hogy Szolnok megye gazdasági állapota, különö­sen a mezőgazdaság helyzete aggasztó : " A szárazság a ten­gerit megsemmisítette. Takarmány termelés rendkivül silány. Burgonya, hüvelyesek fél-termést adnak, gyümölcstermést a jég és a szárazság megsemmisítette."Az állatokat nem lehet értékesíteni a takarmányhiány miatt. Ilyen gazdasági körülmé­nyek között megelégedettségről szó sem lehet." A főispán ja­vasolja az elégedetlenség enyhítésére : " A szociális ügyek /anya- és gyermekvédelem/ felkarolását és gazdaszövetkezetek létrehozását." /1/ Érthető,, hogy az évek óta tartó rendkivül kritikus gazdasá­gi helyzet nyomasztólag hatott a társadalomra, s befolyásol­ta az emberek politikai hangulatát is. Az általános elégedet­lenség jelei figyelhetők meg az Зо-as évek közepén is. Ezt tükrözi a Nagykunság c. újságban 1934—ben megjelent vitéz Kényei« g János országgyűlési képviselő kisújszállási beszá­molójáról szóló cikk is i "Kenyeres János kerületünk ország­gyűlési képviselője június 17-én tartotta mag a központi fiú­iskola udvarán beszámoló beszédét,, Alig 12o-15o ember gyűlt » 183 -

Next

/
Thumbnails
Contents