Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

munista párt végrehajtó bizottságának tagjává választották meg, Németh Illés kőműves pedig, amidőn a vörös hadsereg a román hadsereget Kisújszállásról kiverte a kommunizmusnak nemzeti életünket veszélyeztető tanait nyiltan dicsőitette, s bár eljárás egyik ellen sem tétetett folyamatba, mindazon által ezen tények már is kétségessé teszik azon körülményt, hogy a megalakulni kivánó csoport teljesen politika mentesen az alapszabály keretei között fog működni. Mindezek alapján tehát a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége kisújszállási csoportjának megalakulását meg kellett tagadnom." /71/ A helyi csoport természetesen nem nyugodott bele, s a budapesti központ közreműködésével fellebbezést nyújtott be a Belügyminiszternek. A fellebbezésben megjegyzik, hogy az alispán ur ne.m ismeri az ipari munkaadók és munkások közötti ellentétet, s hogy•az ipartestület nem képviseli a munkások gazdasági érdekeit. 1924—ben a központ megküldte a helyi csoportnak a belügyminiszteri határozat másolatát, mely szerint a BM elutasitja az alispán véghatározatát, s'a csoport megalakulásának a tudomásul vételére szólitia fel,/72/ Ezzel lezárult az a kálvária, amelyet az épitőipari munkások jártak végig szervezetük működésének hivatalos elismerése végett. Csak a belügyminiszter utasitása tudta jobb belátásra birni a megye alispánját. Azt is láthatjuk viszont, hogy a helyi csoport - bár főleg gazdasági érdekeik védelmében jött létre - a baioldalibb beállítottságú, munkások által befolyásolva politikai szervezkedésnek minősült. A szervezet tagjai között 19-as kommunista érzelmű munkásokat is találhatunk, Farkas Lajor neve pedig a megyei főispáni nyilvántartásban is szerepel» mint az MSZDP bizalmi embere. A helyi csoport 1924— ben kollektiv szerződést kötött a munkaadókkal : "Alulírott kőműves- és ácsmesterek, valamint kőműves- és ácssegédek következő egyezségre léptek : 1. Kőműves- és ács-segédeknek helyben 2 1/2 kgr gabona, városon kivül 3 &g? gabona óránként /vagy ennek megfelelő pénz/ 3. A munkaidőt szabályozza : nyári munka márc. 15-okt.15-ig; napi munka réggel 6- este б-ig, félóra reggeli, félóra ebédidő tartható. Munkánál, felvételnél helybelieket előnyben kell részesíteni. 4-. Munkafegyelemre vonatkozóan : ki a munkához ittasan jelenik meg, vagy munkaközben szeszesitalt fogyaszt; úgyszintén a rendet, vagy a többi munkást zavarja, felmondás nélkül elbocsátandó. 5. Munkafeltételekről; Külterületen, pusztai munkánál a segédek szállítási költsége a munkaadót terheli. A kereseti adó - 162 -