Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

matj hogy engem valami ürügy alatt szólítson be, s azután figyelmeztessen, hogy a legutóbb érkezett tiszt előtt valahogy el ne szóljam magam, mert ez már "igazi veres", és egy •kis elszólásból is nagy kellemetlenségem lehet."/35/ A Vörös Hadsereg tiszai ellentámadása során a Szolnoktól kiindult főerő nyomult legjobban előre, de ez az előnyomulás azt is lehetővé tette, hogy a románok észak'és dél felől a fedezetlenül hagyott szárnyakat magtámadják. Az ellenség — mint ismeretes — az árulás folytán megkapott haditerv a— lapján nagyszerűen át tudta tekinteni a helyzetet. Az ellenséges csapatok elhelyezkedése is azt tanúsította* hogy a román parancsnokság arra törekedett, hogy a védelemnek nagy mélységet biztosítson» éppen azért a'rendelkezésre álló erők nagy részét tartalékként vonta Össze, 'A'Védelemnek az az elhelyezése alkalmas volt arra, hogy a szárnyak és oldalak biztosítása nélkül előretörő Vörös Hadsereg alakulatainak oldalába hatékony csapásokat hajtsanak végre, és azokat visszavonulásra kényszerítsék. A román hadvezetőség szándékosan is hagyta a Vörös Hadsereg főerőit előnyomulni, de ez a fcény sem csökkentheti a vörös katonák helytállásának jelentpségét, akik a tisziikar jelentős részének áruló magatartása ellenére is - gyakran kellő felszerelés hiányában - mindent megtettek a győzelem érdekében. Mem rajtuk múlott, hogy az intervenciós román csapatok június 24—én kibontakozó ellentámadása visszavonulásra késztette a Vörös Hadsereget, A Vörös Hadsereg július 2O-KL tiszai ellentámadásának'hadműveleti térképe /MagyatrorszJág története II. kötet 357.old. / - 121 ~