Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
őrizkedjen mindenki a hadműveletekre vonatkozó véleménynyilvánítástól, mert az egy évig terjedő elzárást, vagy 2ooo koronáig terjedő pénzbírságot von maga után. Ka pedig valaki kémkedik, vagy árulást követ el, katonai törvényszék elé állítják; Pascü ezredes, a kisújszállási védőszakasz parancsnoka pedig a következő rendelkezést bocsátotta ki : " Junius НЗ-tól este 9 óra után tilos a közlekedés, 9 személynél tobe nem csoportosulhat, /ez nappal is érvényes!/ mozi, kaszinó bezárandó. Footbal tilos Î Az ellenszegülőket hadbíróság elé állítják. "/23/ 2./A Vörös Hadsereg júliusi ellentámadása.! Kisújszállás egy napig újra a Vörös Hadsereg birtokában A Vörös Hadsereg 1919. május 1-ч*а arra kényszerült, hogy a Tiszántúlt kiürítse, s csapatait a Tisza mögé vonja ossza ujabb ellentámadás megszervezése, előkészítése céljából. Köztudott, hogy a májusi erőfeszítések eredményeként a Vörös Hadsereg az északi fronton komoly sikereket ért el, május 3o, és június lo. között 6o-15 kilométerrel nyomult előre, és több ezer km^-nyi területet szabadított fel. A csehszlovák intervenciós hadsareg súlyos vereséget szenvedett, A Magyar Tanácsköztársaság hadseregének ez a váratlan sikere meghökken-' tette az imperialista hatalmak Párizsban ülésező képviselőit. Ennek közvetlen megnyilvánulása volt az a két távirat,amely június 8—án és június 14-én érkezett a békekonferencia elnökétől». Clemencaa.tt francia miniszterelnöktől, s amely megkísérelte diplomáciai eszközökkel megdönteni a Magyar Tanácsköztársaságot, Mint tudjuk, a távirat kilátásba helyezte a Tanácskormány képviselőinek meghívását a békekonferenciára, a román csapatok visszavonását a Tisza voíialától, amennyiben a Tanácskormány 4- napon belül kiüriti a'Vörös Hadsereg által felszabadított,, elfoglalt területeket. Az északi területek kiürítése magtörtént,, de sajnos a tanácskormány képviselői semmiféle biztosítékot nem szereztek a Párizsban ülésező imperialista hatalmak Ígéreteinek megvalósítására, s'igy a román csapatok nem vonultak vissza a Tisza vonalától. Ez késztette a Forradalmi Kormányzótanácsot arra,, hogy parancsot adjon a Vörös Hadsereg Keleti Parancsnokságénak : július 2o-án kezdje mag a románok elleni hadmüvelateket. Ez a parancs u,jabb nagy megpróbáltatásnak tett© ki a legyengült hadsereg erejét. A tiszai támadás terve szerint a fő erők Szolnoknál, kisebb ejíők pedig Tokajnál és Csongrádnál indították meg az - U7-