Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

egy hentest szalonnának jegy nélkül való eladásáért 2ooo korona, egy kiskereskedőt árdrágításért 5oo korona büntetésre ítélt." /79/ A Forradalmi Kormányzótanács gazdasági és szociális rendelkezései mellett nagy gondot fordított a kulturális élet, a közoktatás, a társadalom nevelésének fejlesztésére és átformálására. Â megyében és Kisújszálláson is találkozunk ezekkel a törekvésekkel. Az egész országban tapasztalható volt, hogy "A tanitók, akik legközvetlenebbül átélték a városi és falusi szegénynép kegyetlen sorsát, a Tanácsköztársaság tevékeny harcosaivá váltak." /80/ Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a megyére éő Kisújszállásra is érvényes Liptai Ervin fenti megálíapitása, "A Követtanács március 24~i ülésén megjelent a helyi tanitó munkások teljes testülete, akiknek nevében Csatári Endre fogimn. igazgató bejelentette a Követtanácshoz való csatlakozást, s felajánlotta a tanitó ás tanári testület szolgálatait az uj rend megállapításában és megszilárdításában.Megfogadta a testület azt is, hogy szakítva a múlttal, legfőbb kötelességének ismeri a jövőre nézve azt, hogy az ifjúságot ennek a szociális államnak nevelje, melynek alapja, talpköve a munka." ... "Az elnök szives egész melegével üdvözölte az elvtársakat, mert a tanitó testület az első, mely a proletariátus nagy hivatását felismerte."/81/ A kisújszállási nevelők testülete tehát felajánlotta munkáját a proletárdiktatúrának. Nem véletlen* hogy városban a proletárhatalom vezetői között is ott találjuk a forradalmi gondolkodású tanárokat. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete leszögezte: "A Magyarországi Taaácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekinti. Ehhez képest a Tanácsköztársaság vala mennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezelésbe vesz át." /82/ A Kormányzótanács elrendelte az állam ás az egyház szétválasztását, megszüntette a vallástanitást az iskolákban. Természetesen az állampolgárok lelkiismereti szabadságát, a vallás szabad gyakorlását továbbra is biztosította. Ezeket az intézkedéseket a megyében és Kisújszálláson is végrehajtották. 1919. március 28-án már a nevelési reformról tárgyaltak Szolnokon, ahová a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa, a megye tanári és tanitótes.tületét összehívta. "A gyűlést Papp Illés, a szolnoki kereskedelmi iskola igazgatója nyitotta meg. A központi kiküldött preciz ismertetéssel lepte meg a hallgatóságot, fejtegetvén a kommunista államban az iskolák helyzetét és feladatait. Érintette az iskolareform egyes részleteit is. 6-14 évig munkástanuló, 14— T.8 nevelőiskolákat tanulna az a fiatalság, 18-tól feljebb - loi