Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
jelent, a közép- és nagybirtok szocializálásáról szóló rendelet felemás ©ódon, ellentmondásosan oldotta meg a föld tulajdonjogának vitatott kérdését. Az első paragrafusában a föld szocializálását mondotta ki; " Magvar orszag foldja a dolgozók társadalmáé. Aki nem dolgozik» annak tulajdonában föld nem maradhat." /77/ A rendelkezés a kis- ás törpebirtokosokat továbbra is meghagyta eddigi magántulajdonban. A rendelet Ötödik paragrafusa világosan leszögezi - olvasható Liptai Ervin előbb idézett müvében is, hogy " A köztulajdonba átvett földbirtokok szövetkezeti kezelésre a földet művelő mezőgazdasági prole tár ságnak adatnak át. Ily termelőszövetkezeteknek tagja lehet minden 16 éven felüli férfi és no, aki a termelésben megfelelő számú munkanappal vesz részt. A jövedelemben mindenki a végzett munka arányában részesedik," Ma már közismert tény, hogy a Forradalmi Kormányzótanácsnak a földkérdéssel kapcsolatos rendelkezési hibásak Voltak. Ebben a helyzetben a polgári demokratikus forradalom által célul kitűzött, de'meg nem valósitott földosztást kellett volna véghez vinni. Helyes volt az, hogy a kis- és törpebirtokok magántulajdonát továbbra is elismerték, mert ellenkező esetben a kis- és törpebirtokos parasztság a proletárdiktatúra ellen fordult volna. De a földtörvény nem elégitette ki a nincstelen parasztság nagy részét, hiszen nem teljesült régen óhajtott vágya; a földnek a felosztását a rendelkezés nem mondta ki. Néhány megyében a parasztság kifejezésre is juttatta elégedetlenségét, ezzel is magyarázható, hogy pl. Békés, Hajdúi Heves megyékben un. korlátozott földosztást hajtottak végre. Szolnok megyében földosztásra nam került sor, azonban alakult néhány szövetkezet, igy pl. a szomszéd városban, Karcagon is, a város közelében lévő Bucsa-telapen, a Spinger-féle urada lomban. Turkevén arra is történt javaslat, hogy a parasztgazdákat is szövetkezetbe tömöritsék. Kisújszálláson sem földosztásra, sem szövetkezet létrehozására nem került sor, bár a nincstelen parasztok földosztást követelő törekvései — mint erről az első fejezetben már szó volt —Kisújszálláson is jelentkeztek. Nincs igazi nagybirtok Kisújszálláson ebben az időben, s a proletárdiktatúra rövid - csupán 38 napos - uralma sem nyújtott lehetőséget a korábbi törekvések megvalósítására. Megnyugodva fogadta viszont a város kis- és törpebirtokos parasztsága a Kormányzótanács azon rendelkezését, amely biztosította földjük további magántulajdonát. 99 -
