Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

A továbbiakban innen a már meglévő budapesti iroda közreműködésével egyengette az utat az ország központibb fekvésű helyén a gyár felépítésére. A „Bata-rendszer" nemzetközi sikereinek titkával a Nemzetközi Munkügyi Hivatal is foglalkozott. A hivatal üzemvizsgálata, amelyet a Bata-cég a csehszlovák anyavállalatnál Zlinben folytatott le és a „Nemzetközi Munkaügyi Szemle" 1930. évfolyamában nyilvánosságra hozott/

1 arra a végső megállapításra jutott, hogy a Bata-rendszernek „egészen egyéni bélyege" van és „úgyszólván helyi feltételei vannak". Ezt igyekszik alátámasztani az 1937-ben, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal által a jugoszláviai Borovóban a Bata leányvállalatnál lefolytatott vizsgálat megállapítására is. „Ez olyan ember műve, aki azt tökéletesen, realisztikusan egy bizonyos vidékhez idomította." A Bata-konszern, a háborús konjunktúra következtében nem kevesebb, mint 8 új Bata-gyárüzemet létesített a Csehszlovák Köztársaságon kívül más országokban: — Németországban, Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Indiában, Lengyelországban, Svájcban, Jugoszláviában.

6 Ezt követte a magyarországi telepítés, s ezzel a Bata régi vágya teljesült. Ahova eddig a Bata-monopólium betette a lábát, mindenütt nagy ellenszenvvel fogadták. Tiltakoznak a nagy- és kisiparosok tízezrei, támadták embertelen kizsákmányolása miatt. Szükséges, hogy a magyarországi Bata-üzem megvizsgálásával megállapítsuk, mi okozta az országos jellegű tiltakozásokat és mi lett ténylegesen a Bata-rendszerből „egy másik személyiség kezében, más vidéken és más időben." Közelebbről a vizsgálat tárgyául a cég magyarországi gyárát a CIKTA RT-t választottam, Érsekújváron és a Tiszaföldvár mellett lévő Martfűn, mert ez volt legfiatalabb és egyben a legkisebb a cég külföldi leányvállalatai közül. Ezt a „rendszert" mind az üzemgazdasági irodalomban, mind a napi sajtóban is már gyakran és részletesen leírták (a legvilágosabban talán a Bata-bizottság memorandumában), az országgyűléshez beterjesztett beadványban részletesen ismertették,

7 ezért elegendő lesz a Batarendszer sajátosságait képező racionalizálási rendszabályok összefoglalása. Behatóbban kell azonban tárgyalni néhány különleges kérdést, amelyek a CIKTA magyarországi társadalomgazdasági viszonyok helyi különlegességeiből adódnak. A jelen vizsgálódás célja egész terjedelmében bemutatni azokat az ipari vonatkozású dolgokat és jelenségeket, melyek az üzemvezetés és az alkalmazottak között Martfűn a Bata-rendszer mellett kialakultak 6