Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

CIKTA Kft. jó munkát végzett a tiszta nyereség növelése érdekében, s ez Pleskó jó üzleti érzékéről tanúskodik. Ezen az ülésen csúcsosodik ki az egyszemélyi vezetés és kerül eldöntésre, hogy az 1940. évi mérleg nyeresége egy összegben a martfűi építkezés céljára fordíttassák. Figyelmet érdemel, hogy az ügyvezetők a vállalat üzleti érdekei szempontjából szükségesnek találták, hogy az alkalmazottakat még szorosabban a vállalathoz fűzzék, és ezért szociális elgondolásból is gondoskodjanak a létesített nyugdíjalapnak a lehetőség keretén belül való dotálásáról. Ismertették a közgyűlésen a kidolgozott és elfogadott nyugdíj szabályzatot és a biztosítás matematikai szakértői véleményét. A vállalati nyugdíjkötelezettségek biztosótása az 1940. december hó 31-i értékkel szükséges. Előterjesztik, hogy bár az ügyvezetőknek nem állott módjukban a teljes fedezetről gondoskodni, mégis a nyugdíjalapot az üzlet terhére 700 000 pengővel elismerték. Ezzel és a korábbi döntéssel együtt az alkalmazottak szociális, közművelődési, sport- és nyugdíjalapra fordított mintegy 725 000 pengővel kiegyensúlyozott bázist teremtettek az alkalmazottak részére. Rendkívül ügyes — matematikai — számításon alapuló pénzügyi sakkhúzással, a további elképzelések megvalósulásához teremtettek alapot. A Bata Rt. az „emberek iránti" megbecsülését propagálták. Egyáltalán nincs szó azonban a munkásokról, akik mechanikus — Taylor—Bedeaux kombinált módszeren alapuló — rendszerben, célgépeken és futószalagon dolgoztak, zömében betanított munkások, akiknek minimális érdekvédelme sem volt a közgyűlési jegyzőkönyvben biztosítva.

73 A „nagylelkű" intézkedések az alkalmazottakkal szemben csupán arra voltak jók, hogy mint bázisra építve, fokozzák a termelést, biztosítsák a profit növekedését az új gyártelep beindításánál. A telephely kiválasztása Magyarországon a telephely kiválasztása azért volt fontos, mert ide sokkal nehezebb volt bejutni Batának, mint Amerikába. Eddig hazánkban csak elárusító központot tudott berendezni 1931-ben Budapesten a zlini termelési központ részére. Bata tervében a magyarországi termelő üzem létrehozása rendkívül nagy szerepet játszott a balkáni államok piacainak megszerzése és ellátása terén is. Ezért első lépésként — mint említettük — Komáromban CIKTA Kft. néven létrehoztak egy „társaságot" érsekújvári székhellyel, hogy Bata az itt lévő felvidéki érdekeltségét — amely a terület átcsatolása során Magyarországhoz került — a bőr- és cipőgyárat, valamint kereskedelmi hálózatát bérbe adhassa a CIKTA-nak. 35