Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)
1930-ban a Kereskedelmi Kamara — engedve a nagy nyomásnak — döntést hozott, hogy a Bata-cég Magyarországon ne kapjon újabb lehetőséget kereskedelmi üzlet és termelő vállalat elhelyezésére. így Batának ekkor le kellett mondania a komolyabb behatolásról. Természetesen ez csak látszólagos, mert Bata ugyanebben az időben a csehszlovákiai Érsekújváron megvásárolta — 3 013 828 koronáért — a tönkrement budapesti Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonát képező, Szuez és Fia neve alatt működő bőrfeldolgozó üzemet és annak ellenértékét, 534 306 pengőt, a budapesti Kereskedelmi Banknál letétbe helyezte — budapesti vállalatának finanszirozására. így könnyen érthetővé válik (a tiltakozás ellenére), hogy a Bata-konszernnek a Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával már 1931-ben sikerült gyökeret verni, egy kereskedelmi központot létrehozni Magyar Bata Cipőgyár Rt. néven Budapesten, amely csaknem mindenfajta export-import áruügylet lebonyolításával foglalkozott. 48 Az 1929-es évi sikertelen „vállalkozás" után a Bata-konszern fokozottabb figyelmet szentelt Magyarország kül- és belpolitikai tevékenysége folytán kialakult iparpolitikai helyzetnek. Pontos információval rendelkezett a magyar iparra — de különösen a bőriparra —, cipőgyártásra vonatkozóan. 1938-ban Bata elérkezettnek látta az időt a „nagy mű" megvalósítására. Magyarország cipőiparának a „bekebelezési" tervét is már jó előre elkészítették — eléggé raffinált módszerekkel —, s csak az alkalmas pillanatra vártak, hogy a támadást megindíthassák. Az első játszmát, a legfontosabbat 1938—40. év között (az Imrédy-kormányban néhány magyar politikus bevonásával) diplomáciai úton megnyerték. Nekik szánta Bata azt a feladatot, hogy a CIKTA KFT behatolása ellen a gyáriparosok és a cipész kisiparosság tiltakozási hullámait leszereljék és szabad utat biztosítsanak az ország belsejébe történő végleges letelepedésre. Addig, amíg a kormányban a „diplomácia nyelvén" parlamenti csatározások folytak, a nagy- és kisiparosság és a Bata érdekeket képviselők között Bata szép csendben megkezdte a tervszerű behatolást, amelyet nagyfokú hozzáértés, precizitás, szervezettség, gyorsaság és leleményesség jellemzett. Bata terveiben rendkívül nagy szerepet játszottak a személyi feltételek. „Megfelelő helyre a megfelelő ember" biztosítása, amelynél elsősorban a rátermettség és alkalmasság dominált. Hagyományos Batamódszerek közé tartozott az is, hogy Bata minden nagyobb vállalkozást — nemzeti hovatartozás alapján — saját nevelésű, kipróbált szervezőirányító szakemberekre bízott, akiknek akkor tartott eligazítást, ha a feladat végrehajtása beérett és meg lehetett kezdeni. 49 26
