Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

A munkásoknak tehát alig valamivel több mint a fele végezte el a é általánost, 05% magasabb iskolát is járt. 1923-ban a megye 391.851 lakosából 76.038 fő az analfabéta, írástudatlan, amelyben Tiszazug körzete, — ahonnan gyárunk az utánpótlást nyer — analfabétizmusból az átlagon felül is kiemelkedik, pl. Tiszaföldvár 9722 főből 2197, Gibakházán 5940 főből 1272 és Kunszentmártonban 14 582 fő lakosából 5905 ember élt.*™ Az elmúlt negyedszázad alatt gyökeres átalakuláson men,t keresztül az egész társadalom. Joggal elvárná az ember, hogy a fiatalság, a ma húszévesek mind elvégezzék a VIII. általános iskolát. Sajnos gyárunkban az utóbbi években újonnan felvételre került nagy számú fiatalok között, 18—25 évesek nem rendelkeznek ilyen végzettséggel, ök már nem a „múlt átkos bűnei" miatt nem tanulhattak, mert nem volt lehetőségük a tanuláshoz.

172 Ennek oka részben a konzervativizmusban, részben a kényelemszeretetben keresendő. A kezdeti időkhöz képest jelentősek az oktatás terén elért eredmények, — különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy a vállalat évrőlévre munkaerő-szükségletét a környező községekből toborozza és ezek szakmunkássá történő kiképzése hosszú évek fáradságos munkáját igényli. A fenti táblázat szerint 1949-ben az üzemben alkalmazott munkások 3,2%-a analfabéta, írástudatlan volt. A vállalatvezetés együttes erőfeszítése nyomán felszámolta az analfabétizmust a gyáron, belül. Az eredmények ellenére azonban az összdolgozók 34,7%-a még mindig nem rendelkezik az általános iskolai végbizonyítvánnyal. Az utóbbi években több ezerre tehető az újonnan felvételre került fiatalok száma, akiknek azáltalános iskolai képzettsége alacsony és sürgősen kiegészítésre szorul, amelyet az üzembe kerülésük után kell pótolni, mert csak így üeszn,ek képesek helytállni a korszerű nagyüzemi termelésben. Ezt az igényességet követeli a gyár mindennapi tevékenysége, maga az élet. A felvételre került fiatalok között tapasztalható leggyakrabban, az ún. „ingázás" az ipar és a mezőgazdaság, valamint a különböző ktsz-ek által kínált munkalehetőség között, ahol általában nem követelmény az általános iskola VIII. osztályának az elvégzése. Az általános iskolai végzettség nemcsak a fiatalokra terjed ki. A gyárvezetés célul tűzte ki: lehetőleg valamennyi munkás végezze el az általános iskolát. Ennek érdekébe^ vállalati költségen gyári tanfolyamot indítottak IV—

VIII. ált. iskola befejezésére, igen kedvtező Mtételiekkel, csökkentett, rövidített tanfolyamokon képezték volna ki; 10 hónap alatt két osztályt végezhettek volna el és a következő évben, szakmunkás bizo177