Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

a megelőzésre, a gyógyítáéra és a íáppénzbevételre. Az üzemorvosok kapcsolata kiépített a megyei közkórházzal, a KÖJAI^al, a munkaegészségügyi intézetekkel, s nem utolsósorban a körs_„ ^. jsokfcal.

156 Mioden dolgozó, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll, teljes jogú itársadalombiztosításbanj részesül. A biztosítás egyébként kiiterjed a dolgozók családjaira is. A munkavállaló SZTK-járulékot nem fizet.*

57 A Tisza Cipőgyár korszerűen 'berendezett (röntgen, rövidhullám, gép stb.) szakorvosi rendelőintézettel, kis kórteremnek beillő elsősegélynyújtó állomással rendelkezik. Ez azonban, az orvoslétszám növekedésével, a szakrendeléseknek megfelelően szűknek bizonyul, ezért külön rendelő ós külön elsősegélynyújtó központi helyiség létrehozását tenné szükségessé. Az elsősegélynyújtás centruma az üzemi rendelőben van megoldva, ahol állandó éjjeli ügyelet van, amit függetlenített ápolónők látnak el. Az üzemben orvosi ügyelet ninjcs. Az állandó elsősegély-szolgálat látja el az üzemhez nem tartozó eseteket a Martfűhöz közel eső helységekben is. A gyógyítás mellett ma nagyobb gondot fordítanak a betegségek megelőzésére, a modern elvekre épülő egészségvédelemre is. Az elsősegélyszolgálat munkahelyi vezetőit a Vöröskereszt vezetése alatt 390 fő kiképzett társadalmi munkás segíti; a munkavédelmi őrök tisztjét a szocialista brigádtagok látják el jelentős eredménnyel. Kiemelkedő érdemeik az ingyenes véradás megszervezése és rendszeres fenntartása. Pl. az elmúlt évben 35 ezer forint értékű vért adtak térítésmentesen, 1967-ben 460 fő 160 liter vért adott ingyenesen;. A Vöröskereszt és társadalmi munkások ugyanezen idő alatt 2000 beteglátogatást végeztek. Az üzemorvosok és ápolók a szakszervezet közreműködésével rendszeresen gondoskodnak az egészségügyi szűrővizsgálatok megtartásáról. Az évenként megismótelt tüdőszűréseken a dolgozók 98%-ról készítenek felvételt. Rákszűrésenj 400—500 nő dolgozót vizsgálnak meg, a nőgyógyászat és bőrgyógyászat eredményesen dolgozik. Az üzemápolók bevonásával ellenőrzik a munkahelyek egészségügyi viszonyait, részt vesznek az üzemi szemléken, azokról jegyzőkönyvet készítenek, érvényt szereznek az előírásoknak, rendeleteknek. A vállalatihoz felvételre jelentkezőket tüzetes orvosi vizsgálat alá vetik. Évenként 400—500 dolgozóval foglalkoznak betegség megelőzése szempontjából (szűrés, gondozás, áthelyezés, könnyű munka, stb.) Pl. az 1966. évi statisztika szerinit az üzemi rendelőben 38.290 beteg dolgozó fordult meg. Ugyanebben, az időben a gondozottak száma 1121 volt. 1967-ben pl. összes betegség, biztosítási kiadás, gyógyászati segédeszköz egy dolgozóra eső átlaga 14.675 Ft.

158 Űj jelenségnek számít, hogy a betegek egyharmada neurotikus beteg, akiknek gyógyítása, munkakörülményeinek rendezése igen sok körültekintést és energiát kíván. Az üzemorvosok tartják a kapcsolatot a körzeti orvosokkal, a rendelőintézetekkel, a megyei kórházakkal és a munkaegészségügyi intézet170